Az Európai Unióban a gazdáknak ahhoz, hogy megkaphassák az őket megillető KAP-támogatást, a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös kilenc továbbfejlesztett előírást kell betartaniuk. Ez a feltételrendszer az EU mezőgazdasági hasznosítású területének közel 90%-ára vonatkozik, és fontos szerepet játszik a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok általános érvényesítésében. Ezt az alapkövetelmény-csomagot jó mezőgazdasági és környezeti állapotnak nevezik, ami azt jelenti, hogy "jó mezőgazdasági és környezeti feltételek" - olvasható az Európai Bizottság oldalán.

A GAEC 8 szabvány többek között előírja, hogy a szántóterület minimális hányadát nem termelő területeknek vagy jellemzőknek kell szentelni. Ez utóbbi jellemzően a parlagon heverő földterületekre vonatkozik, de az olyan jellemzőkre is, mint a sövények vagy a fák. A tíz hektárnál kisebb szántóterülettel rendelkező gazdaságok jellemzően mentesülnek e kötelezettség alól. A javaslattal Bizottság lehetőséget biztosít arra, hogy minden uniós mezőgazdasági termelő mentesüljön e kötelezettség alól, és továbbra is jogosult legyen a KAP szerinti közvetlen alaptámogatásra.

Ahelyett, hogy a szántóterületük 4%-án a földet parlagon hagynák vagy nem termőre fordítanák, azok az uniós mezőgazdasági termelők, akik a szántóterületük 7%-án nitrogénmegkötő növényeket (például lencsét, borsót vagy favát) és/vagy köztes növényeket termesztenek, úgy tekintik, hogy teljesítik a követelményt. A köztes kultúrák olyan növények, amelyek két fő kultúra között nőnek. Ezek a növények az állatok takarmányául vagy zöldtrágyaként szolgálhatnak. A nitrogénmegkötő növények és a köztes növények használata számos környezeti előnnyel jár a talaj egészsége szempontjából, többek között a talaj biológiai sokféleségét és a tápanyagok kimosódásának korlátozását illetően. Ezeket a növényeket azonban növényvédő szerek nélkül kell termeszteni, hogy a KAP környezetvédelmi célkitűzései továbbra is fennmaradjanak.

A Bizottság javaslata gondosan kalibrált, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen egyrészt a számos válsággal küzdő mezőgazdasági termelőknek nyújtott megfelelő könnyítés, másrészt a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között.

Az intézkedésről a következő napokban szavaznak a tagállamok a bizottság ülésén, majd azt követően a Bizottság megkezdi az intézkedés hivatalos elfogadását. A rendelet 2024. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal lesz alkalmazandó. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti szinten kívánják alkalmazni az eltérést, 15 napon belül értesíteniük kell a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelőket a lehető leghamarabb tájékoztatni lehessen.

A javaslattal kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a mezőgazdasági termelők jelentik az EU élelmezésbiztonságának gerincét és a vidéki térségek szívét. A Bizottság tartós elkötelezettségét a Közös Agrárpolitika 386,7 milliárd eurós költségvetése biztosítja, amely hozzájárul az európai mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilizálásához, miközben jutalmazza az éghajlat és a fenntarthatóság terén tett erőfeszítéseiket.

Ez az intézkedés további rugalmasságot biztosít a mezőgazdasági termelők számára egy olyan időszakban, amikor több kihívással kell szembenézniük. Továbbra is együttműködünk a mezőgazdasági termelőkkel annak érdekében, hogy a KAP megfelelő egyensúlyt teremtsen az igényeik kielégítése és a közjavak polgáraink számára történő biztosítása között

- tette hozzá Ursula von der Leyen.