A burgonya, a szója és a kukorica hozamai is elmaradtak a tavalyi szinttől, de a zöldpaprika és az alma hozama sem fest jól.
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A változó időjárási körülményekhez való alkalmazkodás és a tudatos növényvédelem nélkülözhetetlen a jövőben.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
A klasszikus évszakok ideje lejárt, el kell felejteni a korábban megszokott fajtákat.
Az év elejének szárazsága után jelentősen enyhítette a gazdák aggodalmait a márciusi csapadékos időszak.
Ma és éjjel egy csapadékzóna vonul át felettünk, majd pénteken záporok még sokfelé előfordulhatnak.
A csapadékos időjárás sokfelé hátráltatta az őszi talajmunkákat és a gabonák vetését, azóta viszont a napos időjárás kedvező körülményeket teremtett.
Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát.
Komoly problémát jelent a szárazság az őszi vetésű gabonafélék vetésterületén Ukrajnában.
A betakarításra kerülő idei termésmennyiség fedezi a belföldi igényeket és a szokásos mennyiségű exportot.
A pockok mellett az enyhe és csapadékos tél is okozott problémákat az őszi vetésű gabonáknál.
Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.
Meleg, száraz időre lenne szüksége a földeknek.
A vízhiány főleg az őszi gabonákat érinti.
20 éve nem volt példa ekkora szárazság.
A térség gazdái aggódnak az őszi vetések miatt.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
2026 júliusában a magyar gazdák 59 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Egyszerre szükséges a hatékonyság növelése, a költségek kontrollja és a kockázatok kezelése.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a KITE Zrt. és az Agrárközgazdasági Intézet.
Az Európai Unió 2030-ra kitűzött célja a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékának ökológiai gazdálkodásba vonása.
A repcében a magas terméspotenciál önmagában már nem elég. Olyan genetikára van szükség, amely kedvező és stresszes körülmények között is képes bizonyítani.
