Ismét fellendülőben van a szójatermesztés Magyarországon, egyre több termelő tesz próbát ezzel a növénnyel.
Mutatjuk, miket érdemes tudni és figyelembe venni a különböző vis maior helyzetekkel kapcsolatban.
A korábban vártnál alacsonyabbak, a tavalyinál mégis magasabbak lesznek a szójababkészletek idén.
Az Európai Unió tagállamai között komoly nézeteltérések alakultak ki a fehérjestratégia jövőjét illetően.
A 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban.
A sikeres kérelembeadást követően - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - az ellenőrzési folyamatok kezdődnek.
Megjelent az Európai Unió agrártermékeinek külkereskedelmével kapcsolatos augusztusi összefoglaló.
A magyar termelőknek megérné többet foglalkozni szójával.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A 2023-as év terméseredményei Ukrajnában jelentősen elmaradnak a korábbi évek szintjétől.
Tovább kell növelni a szójatermesztést hazánkban, a cél ebből is az önellátás Farkas Sándor közlése szerint.
Európában a közeljövőben nem lesz olyan mértékű a fehérjehiány, hogy az embereknek rovarokat kelljen fogyasztaniuk.
Zajlanak a kifizetések, 59 milliárd forint agrártámogatás érkezett egy nap alatt a gazdálkodókhoz.
Az utóbbi évek során 300 ezer hektár körülire nőtt a minősített öko területek mérete hazánkban.
Igazi alternatív fehérjebomba a lucerna, amit akár a szójánál is jobban megérheti termeszteni a magyar gazdáknak.
Hatalmas fejlődési potenciál van a szójaágazatban Magyarországon, de nélkülözhetetlen az ágazat modernizálása.
Budapesten tanácskozott az Euroseeds és a Vetőmag Szövetség.
Meghosszabbították az intézkedéseket.
Az új üzem csökkentheti Magyarország szójafehérje-igényét.
3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke 2019-ben.
December 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A termesztésben ma már nem az időjárás a legnagyobb bizonytalansági tényező, hanem az árak hektikus változása.
A biomassza fűtési rendszerek jó alternatívát jelenthetnek gazdáknak a hektikus energiaárak közepette.
A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb növényi fehérjeforrása. Most összefogtak a megmentéséért.
