A tárcavezető beszédében kiemelte, a sikeres szójatermesztés egyik kulcsa az, hogy elérhetők legyenek a helyi viszonyokra nemesített, nagy terméspotenciálú fajták. Hazánkban a gazdák számára jó lehetőségek vannak fajtaválasztásra, a Közösségi Fajtakatalógus például 746 fajtát kínált az idén. Ebből 52 fajta hazai körülmények közötti termesztéséről is minimum két, illetve három év vizsgálattal meggyőződött a fajtaregisztrációért felelős hatóság, ezek ugyanis a Nemzeti Fajtajegyzékben is megtalálhatók - tette hozzá.

Kifejtette, Magyarországon a növénytermesztési ágazatok termeléshez kötött támogatása esetében 120 ezer hektárt meghaladó területen nyújtottak be igényt szemes fehérjenövény támogatásra, amelyből több mint 111 ezer hektár volt szója. A tárcavezető komoly eredménynek nevezte, hogy 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a vetésterület.

Nagy István hangsúlyozta: az agrártárca célja az évi több százezer tonna import szójadara kiváltása, és GMO-mentes takarmánybázis létrehozása, ezért a termesztés fenntartható bővítése mellett a hazai feldolgozást is fejleszteni kell, amihez rendelkezésünkre állnak támogatáspolitikai eszközök. A szemes fehérjenövények esetében nyújtott, termeléshez kötött támogatási forma évi 15,9 millió eurós keretösszegben továbbra is elérhető a gazdák számára az alaptámogatáson és az újraelosztó támogatáson felül.

A miniszter kitért arra is, hogy a KAP Stratégiai Tervben a következő években is kiemelt forrás jut a mezőgazdasági termékek értéknövelésének előmozdítására, illetve a feldolgozóipar fejlesztésére. A Magyarországon stratégiai ágazatnak tekintett élelmiszeripar továbbra is jelentős mértékű forrásokra számíthat. A kapcsolódó két kiírást - összesen 200 milliárd forint keretösszeggel - már meghirdette az Agrárminisztérium. Az egyik a kisebb, a másik a nagyobb léptékű fejlesztéseket támogatja, és előbbi kapcsán augusztus 13-ától már a kérelmek is benyújthatók - fűzte hozzá Nagy István.