Augusztusban és kora ősszel nemcsak a betakarításé a főszerep a kiskertben, hanem a magfogásé is.
Bár augusztusban is fontos a megfelelő tápanyag-utánpótlás, egyáltalán nem mindegy, miket juttatunk ki.
Létezik a növényeknek egy olyan csoportja, amelyeket botanikai értelemben lágyszárúakként tartunk számon, mégis a legédesebb terméseket adják.
Hat növényvédő szer kapott szükséghelyzeti engedélyt a sáskák elleni védekezéshez.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy itthon egész évben szabadföldben neveljünk babért, gránátalmát vagy banánt.
A mostanihoz hasonló forró, száraz időszakban különösen fontos az esővíz összegyűjtése és tudatos felhasználása.
Az istállótrágya ma is a talaj egyik legjobb természetes tápanyagforrása lehetne, csak egyre nehezebb hozzájutni.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
A rovarok világában a színeknek különleges jelentőségük van, amit jól felhasználhatunk a növényvédelem során.
A nyár közepe kiváló időszak arra, hogy újra benépesítsük a felszabadult ágyásokat.
Pofonegyszerűen segíthetjük a kerti fákat a legforróbb hőhullámok és az aszály átvészelésében.
Az ökológiai kapcsolatoknak nagy szerepe van a sikeres kertészkedésben a kutatások szerint.
A zöldségek mellett általában dísznövények is találhatók a kertekben, amelyek közül némelyik virága ehető.
A Nébih Kertművelő programja új, „Víztudatos kertészkedés” című kisokossal segíti a hobbi- és balkonkertészeket.
Tudatos kertészeti praktikákkal, és a megfelelő gondoskodással jelentősen meghosszabbíthatjuk mind a dísz, mind a haszonnövényeink életét.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Soha nem látott erdőtűzszezon tombol Európában, Magyarországon is egyre nagyobb a veszély.
Az extrém szárazság nem kedvez a parlagfű csírázásának és növekedésének, de még nincs minden eldöntve.
Sokan úgy gondolják, hogy ez a termés majd idővel lebomlik, de valójában komoly veszélyt kockáztatnak.
Jelentős mozgások jellemezték az elmúlt hetekben a nemzetközi olajnövénypiacot világszerte.
Három ok áll a háttérben.
