Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Újabb csapást kaphatnak a méhészek, hiszen új, pusztító kártevő fenyegeti a magyar méheket.
Egy méhész szerint a magyar mézfogyasztás nem visszaszorul, hanem átalakul inkább.
Egyre több megtévesztő állítással találkozhatnak a vásárlók a méhméreggel kapcsolatban.
A mézfogyasztási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, a fogyasztók egyre tudatosabban választanak a különböző mézfajták között.
Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Példátlan mértékű méhpusztulás történt az év elején, nemcsak Magyarországon, de világszerte is.
Több mint 30 tonnányi kaptárt szállított a balesetet szenvedett teherautó, próbálják befogni a kiszabadult méheket.
Évente 5,8 milliárd forint állatjóléti támogatásban részesülnek a magyar méhészek.
Az időjárás kiszámíthatatlansága és a méhcsaládokat érintő betegségek mind nehezítik a termelők életét.
Azok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik főállásban méhészkednek.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
Jelentősen automatizálta a méhészek egyik alapvető feladatát a magyar fejlesztésű kaptárkeretkészítő gép.
A támogatás iránti kérelmek benyújtására 2025. január 27-től 2025. március 13-ig tartó időszakban lesz lehetőség.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
Egyre nehezebb a méhészeknek, sokan kényszerülnek feladni működésüket az ágazatban.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egészének jövője is a méhek tevékenységén múlik.
Kimerült a mézkvóta is, életbe lép a vészfék-mechanizmus az Ukrajnából érkező mézekre.
A magyarországi méhészek lassan már csak a szakma szeretete és a hivatástudat miatt nem hagynak fel a tevékenységükkel.
Minden eszközzel támogatni kell a hazai méhészeti ágazatot, amelyet jelentősen sújtanak az unióba érkező ázsiai importméz hatásai.
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
A Magyar Közlönyben jelent meg a vonatkozó rendelet részletes szabályairól szóló módosítás.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
