Újragondolt méhész-szövetkezetekkel mentené meg a szakmát egy friss kezdeményezés.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Újabb csapást kaphatnak a méhészek, hiszen új, pusztító kártevő fenyegeti a magyar méheket.
Egy méhész szerint a magyar mézfogyasztás nem visszaszorul, hanem átalakul inkább.
Egyre több megtévesztő állítással találkozhatnak a vásárlók a méhméreggel kapcsolatban.
A mézfogyasztási szokások jelentős átalakuláson mennek keresztül, a fogyasztók egyre tudatosabban választanak a különböző mézfajták között.
Hiába emelkedtek a felvásárlási árak, egyre több magyar méhész gondolkodik arról, hogy végleg felhagy a tevékenységgel.
Példátlan mértékű méhpusztulás történt az év elején, nemcsak Magyarországon, de világszerte is.
Több mint 30 tonnányi kaptárt szállított a balesetet szenvedett teherautó, próbálják befogni a kiszabadult méheket.
Évente 5,8 milliárd forint állatjóléti támogatásban részesülnek a magyar méhészek.
Az időjárás kiszámíthatatlansága és a méhcsaládokat érintő betegségek mind nehezítik a termelők életét.
Azok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik főállásban méhészkednek.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
Jelentősen automatizálta a méhészek egyik alapvető feladatát a magyar fejlesztésű kaptárkeretkészítő gép.
A támogatás iránti kérelmek benyújtására 2025. január 27-től 2025. március 13-ig tartó időszakban lesz lehetőség.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
Egyre nehezebb a méhészeknek, sokan kényszerülnek feladni működésüket az ágazatban.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egészének jövője is a méhek tevékenységén múlik.
Kimerült a mézkvóta is, életbe lép a vészfék-mechanizmus az Ukrajnából érkező mézekre.
A magyarországi méhészek lassan már csak a szakma szeretete és a hivatástudat miatt nem hagynak fel a tevékenységükkel.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
