Lesújtó hírek érkeztek a magyar mézről: színt vallottak a hazai méhészek
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
A magyarországi méhészek lassan már csak a szakma szeretete és a hivatástudat miatt nem hagynak fel a tevékenységükkel.
Az előző évekhez képest drasztikusan csökkent a méz felvásárlási ára Magyarországon, ami nem tett jót a méhészeknek.
A termelési ár feléért veszik át a mézet, emiatt az európai méhészek kétharmada feladhatja.
Egyre nagyobb az elkeseredettség a magyar méhészek körében, sokan gondolkodnak a tevékenység abbahagyásán.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Brutálisan megdrágult a méz Magyarországon, ennyi pénzt kérnek már el kilójáért.
Szinte ismeretlen itthon a napraforgóméz, pedig nagyon egészséges.
A szakemberek szerint gyorsan kell lépnie az édesszájúaknak.
Jövőre nem fogunk tudni akácmézet importálni Németországba.
Az elmúlt ötven év legrosszabb méztermése várható idén Magyarországon.
A májusi esők tehetnek róla.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.