Fontos, hogy az őszi munkálatokat mindig a füge korához és állapotához kell igazítani.
A jövőben kizárólag növényvédelemmel foglalkozó globális vállalatként fog működni a Corteva.
Megoldást jelenthetnek a hatóanyag-kivonásokra a biológiai készítmények a növényvédő szerek európai piacán.
Újabb növényvédelmi kihívás lehet a Magyarországra nemrég bejutott pöttyös lámpahordó kabóca.
Már drónokkal is kutatják a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget Magyarországon.
Ha egy növényt korábban már ért egy károsodást még nem okozó stresszhatás, egy későbbi hasonló stresszre sokszor gyorsabban és hatékonyabban reagál.
A biológiai növényvédelem egyik fontos eszközcsoportját a ragadozó rovarok jelentik.
A tényleges ősz beköszöntével el kell kezdeni felkészíteni a leandereket is a téli időszakra.
A klímaváltozás és a vízhiány miatt már nem elég önmagában a magasabb terméshozamra törekedni.
A globális kereskedelem és az áruforgalom intenzív növekedése folyamatos kihívás elé állítja a növényegészségügyi rendszereket.
Számos körtefajtának a gyümölcsét nem akkor kell leszedni, amikor már puha és fogyasztásra kész.
Az idei év legfontosabb tanulsága egyértelműen a vízgazdálkodás jelentőségének felértékelődése a cukortermelésben is.
Egy friss európai kutatás szerint a mikrobiom adhat új irányt az almatermesztésének.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol be a mezőgazdaságba, nem véletlenül.
A csávázás jelentősége a búza és az árpa csírakori betegségei elleni védelem során.
Érdekes folyamatok figyelhetők hazánkban, habár úgy tűnhet a piac megtorpant, valójában egyfajta átrendeződésről van szó.
Az aranyszínű sárgaság okozója a szőlő egyik legveszélyesebb károsítója, törvénymódosítással segítenék a védekezést.
Továbbra is rendkívül nagy problémát jelent az európai uniós - és így a hazai - növényvédelemben a hatóanyagok kivonása.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
A kertészkedésről sokaknak a folyamatos tennivalók jutnak eszükbe, és az, hogy egy kert soha sincsen készen, pedig ez nem feltétlenül igaz.
2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
