Már drónokkal is kutatják a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget Magyarországon.
Ha egy növényt korábban már ért egy károsodást még nem okozó stresszhatás, egy későbbi hasonló stresszre sokszor gyorsabban és hatékonyabban reagál.
A biológiai növényvédelem egyik fontos eszközcsoportját a ragadozó rovarok jelentik.
A tényleges ősz beköszöntével el kell kezdeni felkészíteni a leandereket is a téli időszakra.
A klímaváltozás és a vízhiány miatt már nem elég önmagában a magasabb terméshozamra törekedni.
A globális kereskedelem és az áruforgalom intenzív növekedése folyamatos kihívás elé állítja a növényegészségügyi rendszereket.
Számos körtefajtának a gyümölcsét nem akkor kell leszedni, amikor már puha és fogyasztásra kész.
Az idei év legfontosabb tanulsága egyértelműen a vízgazdálkodás jelentőségének felértékelődése a cukortermelésben is.
Egy friss európai kutatás szerint a mikrobiom adhat új irányt az almatermesztésének.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol be a mezőgazdaságba, nem véletlenül.
A csávázás jelentősége a búza és az árpa csírakori betegségei elleni védelem során.
Érdekes folyamatok figyelhetők hazánkban, habár úgy tűnhet a piac megtorpant, valójában egyfajta átrendeződésről van szó.
Az aranyszínű sárgaság okozója a szőlő egyik legveszélyesebb károsítója, törvénymódosítással segítenék a védekezést.
Továbbra is rendkívül nagy problémát jelent az európai uniós - és így a hazai - növényvédelemben a hatóanyagok kivonása.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
A víz minősége egyáltalán nem közömbös a növények számára, sőt nagyon is sokat számít.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
Június végén megerősítette a Nébih laboratóriumi vizsgálata a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét hazánkban.
A változó időjárási körülmények a növények természetes védekezőképességét is próbára teszik.
Zászlós Tibor: A több lábon állás idén azt jelenti, több fronton veszítünk csatát, de nyerni azt nem lehet.
Az elmúlt években Európa-szerte aggodalommal figyelik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás alakulását.
Nemcsak a laikusok tévednek, sokszor még a szakmabeliek sem tudják a különbséget.
Az uniós tésztatermelés 2025-ben ismét meghaladta a 6 millió tonnát, a legnagyobb termelő továbbra is Olaszország.
Törvényjavaslatot nyújtottak be a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításáról.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
