A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben hatol be a mezőgazdaságba, nem véletlenül.
A csávázás jelentősége a búza és az árpa csírakori betegségei elleni védelem során.
Érdekes folyamatok figyelhetők hazánkban, habár úgy tűnhet a piac megtorpant, valójában egyfajta átrendeződésről van szó.
Az aranyszínű sárgaság okozója a szőlő egyik legveszélyesebb károsítója, törvénymódosítással segítenék a védekezést.
Továbbra is rendkívül nagy problémát jelent az európai uniós - és így a hazai - növényvédelemben a hatóanyagok kivonása.
A fogyasztók egyre jobban megnézik, mire költenek, a kis méhészeteknek pedig az értékesítés, az online jelenlét és a vásárlói bizalomépítés terheit is viselniük kell.
A víz minősége egyáltalán nem közömbös a növények számára, sőt nagyon is sokat számít.
Nem minden kertben az a leghatékonyabb rendszer, amikor a zöldségeket hosszú, egyenes sorokba vetjük vagy ültetjük.
Június végén megerősítette a Nébih laboratóriumi vizsgálata a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét hazánkban.
A változó időjárási körülmények a növények természetes védekezőképességét is próbára teszik.
Augusztusban a kiskert növényeinek egy része már túl van a legszebb időszakán, sok faj képes még a megújulásra.
Az aszályos időszakban is foglalkozni kell a növényvédelemmel, ám emiatt újabb problémák merülhetnek fel.
Néhány évvel ezelőtt még viszonylag ritkán találkoztunk velük, de mostanában szinte nincs olyan veteményes, ahol nyár végére ne bukkannának fel.
Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
Gyógymód nincs a szőlő aranyszínű sárgaságára, de a terjedése megfékezhető a szakértők szerint.
Hihetetlenül visszaesett az inputanyagok forgalma itthon az idei második negyedévben.
Pluszjogokat kapnak a hegybírók a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége miatt Magyarországon.
A magyar határtól mindössze mintegy 500 méterre fogtak egy japán cserebogarat, kiemelt figyelmet kell fordítani a megelőzésre.
Az EU-ban nem engedélyezett 976 hatóanyag közül 80 felel meg a legveszélyesebb besorolási kritériumoknak.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
