42 milliárdos természetvédelmi fejlesztés várható a magyarországi nemzeti parkokban.
Több mint 500 millió forintból valósulnak meg természetvédelmi fejlesztések az Őrségi Nemzeti Parkban.
Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit.
A fűnyíró helyett őshonos állatokat vetnek be a Balaton-felvidéken a gyepterületeken.
Magyarországon 42 milliárd forint értékben 60 projekt javítja a természeti környezet állapotát.
Ingyen virágzik a magyarok kedvence, csak le kell hajolni érte, de néhány dolgot érdemes szem előtt tartani.
Újabb támogatási program indul 2025-ben a magyarországi nemzeti parkok fejlesztésére.
Ebben a hónapban a barlangok vannak a középpontban, különleges programokkal várják az érdeklődőket az ország több pontján.
A Kiskunsági Nemzeti Park létrehozása a 20. század egyik legfontosabb hazai természetvédelmi kezdeményezése volt.
A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
Mintegy 10 ezer példányra tehető a hazai szürkemarha-állomány.
Az agrártárca edukatív kampányt kezdett a barlangi ökoszisztémák megismertetésére.
Magyarország területének mintegy 33 százaléka természetközeli állapotban maradt fent.
Újabb európai uniós projekt segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön.
Eltűnnek a villanyoszlopok, hogy biztonságban vonulhassanak a védett túzokok Mosonmagyaróvár környékén.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
Újabb sikeres kisvízi élőhelyek védelméről szóló projekt zárult le.
A környezetvédelem alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek.
Rekordfejlesztéseket valósítottak meg a nemzeti parkok az elmúlt évtizedben.
Kutatásban, oktatásban és a mezőgazdasági termelésben is jelentős versenyelőnyt jelent.
Az utóbbi években drasztikusan megemelkedtek a gépek, építőanyagok és szolgáltatások árai, miközben a termények felvásárlási ára ezt messze nem követte.
2024-ben több, mint 5 százalékkal drágultak a szántók Magyarországon az egy évvel korábbi árszinthez képest.
2024-ben a magyar mezőgazdaságban az állattenyésztés és a tejágazat növekedett, a növénytermesztés kihívásokkal szembesült.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
