Az „életerős talaj” legalább annyira különbözik a kimerülttől, mint az egészséges és a beteg ember.
A (GOSZ) elnöke szerint teljesen át kell gondolni a szántóföldi növénytermesztést és új módszereket kell találni.
Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Unió nem fogja elérni azt a célját, hogy a földterületek legalább 25%-át biogazdálkodásra állítsa át.
Megjelent az Agro Napló szeptemberi száma.
Idén rengeteg gyümölcsnek és zöldségnek jóval hamarabb kezdődött a szezonja Magyarországon.
A növény jobban tűri a hősokkokat és kevesebb csapadékkal is beéri, nem véletlen, hogy nő a vetésterülete idehaza is.
Évtizedekig a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs/szenázs volt a tejtermelés alapja hazánkban.
Az Európai Bizottság néhány területen újragondolta a Közös Agrárpolitika előírásait.
Az oltott zöldségpalánták drágábbak, de többet is várhatunk tőlük, és már a kiskerttulajdonosok is be tudják szerezni őket.
Az EU tanácsa jóváhagyta a közös agrárpolitika felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot.
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.
A gazdálkodók hangulata gyakran nagyon pesszimista, nem ritkán határozottan félnek 2024-től.
A kiskertek növényeit sokféle kártevő támadhatja, ezek egyik csoportja a talajban él, ezért nem egyszerű sem észrevenni, sem fellépni ellenük.
Praktikák, amelyek könnyen megvalósíthatók, és segítenek klímaváltozás-állóvá tenni a kertünket.
Az ökológiai gazdálkodók célkitűzése az, hogy a hazai termőterületek 6,3 százalékáról 25 százalékra nőjön az öko-területek nagysága.
Európában és Magyarországon is stabilan az öt legnépszerűbb zöldség között található a sárgarépa.
Agrárminisztérium: sok lehetőséget kínál az új közös agrárpolitika a 2023 és 2027 közötti időszakban.
Így lehet mentesülni egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól.
2030-ig 5 millió hektárra kell növelnék az organikus felületet.
Itt vannak a legfontosabb módosítások.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
