Itt a megoldás a műtrágya helyett? Sokan már ezt használják a földeken

Itt a megoldás a műtrágya helyett? Sokan már ezt használják a földeken

agrarszektor.hu
December 5-én ünnepeljük a Talaj világnapját. A talaj a Földön élő fajok közel 60%-ának ad otthont, nagy mennyiségű szenet és vizet tárol, és élelmiszertermelésünk 95%-át biztosítja. Az ökológiai gazdálkodásban kiemelt szerepe van a talajban rejlő erőforrások fenntartható kezelésének, így az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a világnap alkalmából az egészséges talajok jelentőségére és a biogazdálkodás talajvédő szerepére hívja fel a figyelmet.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által támogatott Talaj Világnap (WSD -World Soil Day) nemcsak a termőtalaj jelentőségét ünnepli, hanem mindenkit annak megóvására ösztönöz. 2014 óta hivatalos világnapként ünnepelhetjük a jeles napot, ráirányítva a figyelmet erre a talpunk alatt rejlő, sokszor elhanyagolt, de mindannyiunk életét és élelmiszerellátását meghatározó témára - írja közleményében az ÖMKi.

A talaj jelentősége

Két-három centiméter termőtalaj kialakulása akár 1000 évig is eltarthat, ezért emberi léptékben számolva a talaj nem számít megújuló erőforrásnak. Mivel élelmiszertermelésünk 95%-a a talajhoz kötött, így az egészséges, termékeny talaj létfontosságú számunkra. A talaj nemcsak közeg, amiben a növények nőnek, hanem a Föld leggazdagabb élőhelye. A talajok adnak otthont az ismert élőlény fajok több mint felének. Egy közelmúltban megjelent átfogó tanulmány szerint eddig alábecsültük a benne rejlő fajgazdagságot: itt él a világ gombáinak 90%-a, a növények 85%-a és a baktériumok több mint fele. Egy gramm talajban - ami mindössze negyed evőkanál, - akár 10 milliárd élőlény is megtalálható. Ez több, mint ahány ember él a bolygón! Ráadásul a mikroszkopikus élőlényeknek mindössze 1%-át sikerült eddig beazonosítani. Sok mindent nem tudunk még a talajunkban élő mikroorganizmusok változatos életközösségéről, vagyis a talaj mikrobiomról, és az ezen a területén folytatott további kutatások fontos felfedezésekhez és fejlesztésekhez vezethetnek a mezőgazdaság, az orvostudomány és a klímakutatások területén egyaránt.

Ritkán hallunk róla, de a talaj több szenet tárol, mint a légkör, valamint a világ összes növénye együttvéve (az erdőket is beleértve). Az egészséges talaj segíthet megelőzni az árvizeket és enyhíteni az aszály hatásait: hektáronként akár másfél olimpiai úszómedencényi vizet képes tárolni. A talajnak így nemcsak az élelmiszer-ellátásunkban, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kiemelt szerepe van.

Veszélyben a termőtalaj

Talajaink veszélyben vannak, többek között a terjeszkedő városok, az erdőirtás, az erózió, a szennyezés, a túllegeltetés, az éghajlatváltozás és az ebből következő extrém időjárási jelenségek miatt. A nem fenntartható földhasználat és mezőgazdálkodási gyakorlatok következtében a termőtalajt riasztó ütemben veszítjük el: a FAO globális adatai szerint, míg a talajképződés nem haladja meg az átlag 1 t/ha/év mennyiséget, a talajerózió mértéke 30-100 t/ha/év. 

Magyarországon csak a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területeink harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet.  a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet. 

Világszerte a talajok mintegy harmada már nem használható mezőgazdasági termelésre, mert a helytelen használat, az erózió, esetenként a szikesedés, a szerkezetromlás, a savanyodás, valamilyen szennyeződés vagy éppen a tápanyagok kimosódása miatt degradálódtak. Becslések szerint a talajromlás gazdasági költsége az Európai Unió számára évente több tízmilliárd eurós nagyságrendű. A talajromlás élelmiszerhiányt, magasabb élelmiszerárakat, hosszabb távon pedig az életünk fennmaradásához szükséges ökoszisztémák pusztulását okozza. Sem a Föld növekvő népessége és élelmiszerigénye, sem pedig a többi faj védelme miatt nem engedhetjük meg magunknak ezt a mértékű leromlást. 

Az ökológiai gazdálkodás megoldásai a talaj védelmére

Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, a hosszútávú talajtermékenység fenntartása, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak. Míg a kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság tápanyag-gazdálkodásának fókuszában a termesztett növény igényeinek kielégítése áll műtrágyákkal, a biogazdálkodásban a talajt természetes módszerekkel táplálják, hogy az biztosítson optimális feltételeket a növények fejlődése számára. A lassabban feltáródó, szerves tápanyagokkal nemcsak a kiegyensúlyozottabb tápanyag utánpótlást, hanem a talaj kedvező szerkezetét és életközösségét is támogatják. A szerves trágya, a komposzt, a zöldtrágya és talajtakaró növények használatával, a nitrogénmegkötő pillangós növények vetésforgóba illesztésével, az okszerű talajműveléssel és a növényi diverzifikációval a biogazdák természetes módon tartják fenn és javítják a talajtermékenységet és a biológiai aktivitást. Mindezek a módszerek a konvencionális gazdálkodók számára is elérhetők, és bizonyos gazdálkodási gyakorlatokat használva megtapasztalják a talaj szerkezetében, tápanyagszolgáltató képességében, vízbefogadó képességében bekövetkező pozitív változásokat.   

Kutatóintézetünkben évek óta folytatunk talajműveléssel kapcsolatos vizsgálatokat. A szári Csoroszlya Farm területén például agronómiai és talajművelési kísérleteket végzünk, 2021 óta. Első eredményeink megmutatják, hogy a talaj biológiai paraméterei, vagyis a talajélet gyorsan reagál a művelési mód megváltoztatására. A sekély művelésű parcellák talajában például már két év elteltével jóval magasabb, - mikrobiális aktivitásra utaló - enzim értékeket mértünk. A talaj szerkezetében és vízmegtartó képességében ennél jóval lassabban mutatkozik változás

- mondta Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

A talajművelés hatásainak hatékonyabb mérése érdekében idén a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézettel és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetével együttműködésben geofizikai vizsgálatokat indítottunk. Az alapkőzet, a talaj, valamint a földfelszín adottságai közötti összefüggések feltárása akár más területeken is alkalmazható módszertanhoz vezethet, mellyel üzemi körülmények között is nyomon követhetőek a talajművelés-váltás hatásai. Az izgalmas együttműködésről egy videót is publikáltunk, melyben a geoelektromos, a talajellenállás, illetve a drónos mérések folyamatát mutatjuk be

- tette hozzá a szakember.

Műveld okosan a talajt, óvd az ökoszisztémát - 5 alapelv a talaj egészséges működéséhez

  1. A folyamatos talajtakarás élő vagy holt növényzettel (pl. takarónövények, zöldtrágya, mulcs alkalmazása) megőrzi a nedvességet, csökkenti a talaj felmelegedését és az erózió negatív hatásait, hátráltatja a gyomok növekedését, és élőhelyet biztosít a talajban, talajon élő szervezetek számára.
  2. A gyökérzónában élő talajmikrobák számára az élő gyökerek biztosítják - komplex vegyületek kiválasztásával - a szükséges táplálékforrást, ezért fontos, hogy lehetőség szerint az év 365 napján élő gyökerek legyenek a talajban. Két kultúrnövény között is képezzünk, ahol csak tudunk, „zöld hidakat” takarónövényekkel, köztes termesztéssel.
  3. A talajbolygatás valamennyi formája (pl. mechanikai művelés, növényvédőszerek használata, vagy túlzott taposás) a talaj élőlények mennyiségi és összetételük minőségi romlását eredményezi, ezért a talaj egészséges funkcióinak fenntartásához feltétlen szükséges az okszerű talajművelés. Az ÖMKi idén megjelent kiadványában olvashatunk a csökkentett talajművelés alkalmazásáról ökológiai gazdálkodásban.
  4. A biológiai sokféleség minden élő rendszer stabilitásának kulcsa, így a mezőgazdaságban is fontos a biodiverzitás támogatása. Elérhetjük ezt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésével (gyomirtók, gomba- és rovarölőszerek mellőzésével), műtrágyák helyett szerves tápanyagutánpótlás alkalmazásával, a vetésforgó bővítésével: takarónövények, pillangós növények alkalmazásával, állandó gyeptakaróval fedett területek, mezővédő erdősávok létesítésével, vizes élőhelyek, erdőfoltok megőrzésével és fenntartásával.
  5. A növénytermesztés és állattartás integrálásával helyreállíthatjuk a megszakadt körforgást: a szántóföldnek kevésbé alkalmas területeken állandó vagy ideiglenes legelő alakítható ki az állatok számára, miközben az elhullajtott trágya és a mérsékelt taposás a biodiverzitást és a gazdagabb talajéletet serkenti.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?