Az Európai Unió 2010-ben felismerte az innováció gyakorlati jelentőségét, és elmozdult a korábban inkább publikáció-vezérelt irányból a piacvezérelt kutatási és innovációs kezdeményezések támogatásának irányába. Létrejött az úgynevezett Horizont 2020, amely a legnagyobb uniós kutatási és innovációs program - mutatott rá Erős Veronika a Portfolio és az agrárszektor.hu hajdúböszörményi konferenciáján, a Kelet-magyarországi Agrárfórumon.

A program 2014 és 2020 között érhető el, alapforrása mintegy 80 milliárd euró, de ezt az összeget magánforrások tovább növelhetik. A Horizont 2020 az innováció támogatása mellett az élelmezésbiztonság, a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a tengerkutatás, a tenger- és belvíz-hasznosítására irányuló kutatásokkal és a biogazdaságokkal is foglalkozik.

Erős Veronika elmondta, hogy 2016 tavaszán jönnek a Horizont 2020 új kiírásai, míg a 2016/2017 munkadokumentum elfogadása októberre várható. A program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket nyújtó innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Ezért a kutatástól a piaci hasznosításig, tehát az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt, a hangsúlyt pedig a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmát érintő problémák megoldására helyezi. Emellett egyszerűsíti az adminisztratív szabályokat és eljárásokat, valamint kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói szektort - jegyezte meg Erős Veronika.

A szakember szerint a hazai infrastrukturális elemek elavultak, a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz elégtelenül kapcsolódunk, a hazai részvétel és aktivitás mértéke az európai kutatás-fejlesztési-innovációs programokban alacsony és az úgynevezett start-up, illetve spin-off cégek tevékenysége gyakran a kezdeti szakaszban elakad.

Ezért hazánkban 2014 októberében létrehozták az agrárinformatikai klasztert.Jelenleg két egyetem, egy szakiskola, két nagyvállalat, három kkv, két gazdálkodó és egy nonprofit szervezet vesz részt a klaszterben. Az integrált informatikai megoldásokat nyújtó rendszer hosszú távon minél több termelőt és gazdálkodót vonna be az együttműködésbe.

Emellett a legfontosabb célkitűzése a hazai és nemzetközi versenyképesség növelése, a vásárlói igények magas színvonalú kielégítése, a szektor sikerességének elősegítése, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, a fejlesztések megismertetése a potenciális felhasználókkal, az agrárinformatika jelentőségének hangsúlyozása.

Az agrárinformatikai fejlesztéseknél a drónokat, szenzorokat, robotikai eszközöket és a vállalatirányítási rendszereket emelte ki Erős Veronika. Úgy véli a klaszter - a hasznosíthatóság szempontjából - az előrejelzéseket, a döntéstámogató elemzéseket és az erőforrások hatékonyabb felhasználását támogatja. Emellett fontos a genetikai lehetőségek kiaknázása és az integrált termelési módszerek fejlesztése is - tette hozzá.