
Nehéz ősz vár a magyar tógazdasági haltermelőkre
A vízhiány és a szűkülő horgásztavi piac mellett az export jelenthet megoldást.
A magyar juh- és kecskeágazat az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, hagyományosan exportorientált állattenyésztési ágazatunk, amelynek volt már része kiemelkedően sikeres időszakokban, de átvészelt komoly nehézségeket is. Nem alakult túl jól az idei év sem, hiszen az aszály, a takarmányhelyzet, a piaci bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok egyaránt komoly kihívások elé állítják a termelőket. Erről és a lehetséges fejlődési irányokról beszélgetünk az Alapvetés podcastban Mezőszentgyörgyi Dáviddal, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával.
00:00 Bevezetés
02:47 Prémiumtermék exportpiacra
05:14 Nekünk jót tett a brexit
16:38 A kukoricát el kell felejteni
20:46 Sétáltatni járunk ki
24:17 Kereslet lesz, kínálat viszont nem
32:01 A szántók helyén jöhetnek a legelők?
41:42 Egymillió a cél
47:36 Négy új betegség 1,5 év alatt ütött be
55:04 Nem találunk embert az állat mellé
58:01 Cukiságfaktor
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra, Braunmüller Lajos
Videó/hang: Ács András
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/









A vízhiány és a szűkülő horgásztavi piac mellett az export jelenthet megoldást.
Jelentős mértékben nőtt az import tojás mennyisége az Európai Unióban az év első felében.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.