A magyar juh- és kecskeágazat az egyik legnagyobb múltra visszatekintő, hagyományosan exportorientált állattenyésztési ágazatunk, amelynek volt már része kiemelkedően sikeres időszakokban, de átvészelt komoly nehézségeket is. Nem alakult túl jól az idei év sem, hiszen az aszály, a takarmányhelyzet, a piaci bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok egyaránt komoly kihívások elé állítják a termelőket. Erről és a lehetséges fejlődési irányokról beszélgetünk az Alapvetés podcastban Mezőszentgyörgyi Dáviddal, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatójával.
00:00 Bevezetés
02:47 Prémiumtermék exportpiacra
05:14 Nekünk jót tett a brexit
16:38 A kukoricát el kell felejteni
20:46 Sétáltatni járunk ki
24:17 Kereslet lesz, kínálat viszont nem
32:01 A szántók helyén jöhetnek a legelők?
41:42 Egymillió a cél
47:36 Négy új betegség 1,5 év alatt ütött be
55:04 Nem találunk embert az állat mellé
58:01 Cukiságfaktor
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra, Braunmüller Lajos
Videó/hang: Ács András
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
Az idei év nem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztőkhöz, és ez komoly hatással lehet a következő szezon vetésterületeire.
A kiegyensúlyozott őszi-téli étkezéshez nem kell felforgatni az életünket vagy vagyonokat költeni.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
