Magyarországon nemcsak az #ingatlanok, hanem a #termőföldek ára is rekordokat dönt, így a vásárláshoz évről évre mélyebbre kell a zsebbe nyúlni. 2023-ban például a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a szántók hektáronkénti átlagára pedig 2,3 millió forintot tett ki. A drámai #áremelkedés már csak azért is érdekes fejlemény, mert a szigorú földvásárlási szabályok alapján a potenciális vevői kör épp hogy lecsökkent, ami alapján a földárak csökkenésére lehetett számítani. Hogy mik a magyar mezőgazdasági ingatlanpiac aktuális trendjei, arról beszél az Alapvetés podcast új műsorában Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.
0:00 Bevezetés
2:01 Erős az áremelkedés a termőföldpiacon
2:50 Magyarország területének több mint fele termőföld
3:53 A szántók drágulása még a lakáspiacon tapasztalt tempót is túlszárnyalta
6:00 Nagyok a regionális különbségek
7:05 Ezért drágábbak a termőföldek a nagyvárosok környékén
8:19 Minőség aranykoronaértékben
9:55 Egyre inkább befolyásolhatja az árakat a csapadékeloszlás
10:48 A földforgalmi törvény 2013-as bevezetése vegyes érzelmeket váltott ki
13:00 A kereslet csökkenése nem feltétlenül jelent árcsökkenést
15:13 A termőföld vásárlásánál vannak stratégiai és érzelmi megfontolások is
16:44 Az Airbnb budapesti korlátozása sem hozott azonnali árcsökkenést
18:18 Egyre népszerűbbek a zártkertek állandó lakhatás céljára
20:57 Ez a kiköltözési trend az értelmiségi fiatalok körében is teret nyert
21:50 Lehet-e zártkert állandó lakcím?
24:11 Hogyan alakult a horgásztanyák, vadászházak, présházak, pincék piaca?
27:32 A horgászegyesületeknél további költségekre is számítani kell
28:41 Milliárdos is lehet az árcédula
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
A kommentkezelési szabályzatunkat itt éred el: https://tinyurl.com/4r8pf8ym
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
