Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.
00:00 Bevezetés
02:30 Tiszavirág vs. dunavirág
06:16 Hogyan hódították vissza a Dunát?
09:53 A tiszavirágot még az ág is húzza
10:48 Szegednél már nem szőke a Tisza
15:08 A folyó helyett a fényeket követik
20:05 Kutyaharapás szőrével
24:27 Kérészmentés a rakpartoktól a kocsmákig
33:11 Így láthatod idén a dunavirágokat
36:22 Van menekvés az extrém alacsony vízállás elől?
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra
Videó/hang: Ács András
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Néhány egyszerű ápolási munkával sok zöldségféle még hosszú heteken át képes új virágokat és terméseket hozni.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
