Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.
00:00 Bevezetés
02:30 Tiszavirág vs. dunavirág
06:16 Hogyan hódították vissza a Dunát?
09:53 A tiszavirágot még az ág is húzza
10:48 Szegednél már nem szőke a Tisza
15:08 A folyó helyett a fényeket követik
20:05 Kutyaharapás szőrével
24:27 Kérészmentés a rakpartoktól a kocsmákig
33:11 Így láthatod idén a dunavirágokat
36:22 Van menekvés az extrém alacsony vízállás elől?
Gyártásvezető: Tarjáni-Szucsik Anita
Szerkesztő: Farkas Alexandra
Videó/hang: Ács András
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
A gabona betakarítása utáni tápanyagutánpótlás egyik legfontosabb feladata a szármaradványok megfelelő kezelése.
A vernalizáció és jarovizáció során egyes növények felkészülnek a virágzásra, ami néha jó, néha nem.
Elkezdődött a dunavirág kérészek rajzása, de halálos csapda vár rájuk a folyók mentén.
A kérődzők metánkibocsátása gyakran kerül a klímaviták középpontjába, de van megoldás.
2025-ben a friss kajszi importja - elsősorban Spanyolországból - 23 százalékkal, 2,72 ezer tonnára nőtt, miközben az export 88 százalékkal, 205,6 tonnára csökkent.
KWS repcehibridek: piacvezető stabilitás, modern genetika és kiemelkedő terméseredmények 2026-ban is.
Reng Zoltán: hosszú távú gondolkodás nélkül nincs versenyképes agrárium
