Hagyományok kontra napelem - afgán gazdálkodás ma

agrarszektor.hu
Afganisztán saját múltjában, hagyományaiban gyökerezik a megoldás a jövőre nézve, írja Patricia McArdle az afganisztáni élelmiszerekről és helyi energiaforrásokról szóló esszéjében.

Az afganisztáni farmerek, akik az ottani lakosság megdöbbentő 80 százalékát teszik ki, segítségre szorulnak, hogy újra életet lehelhessenek egykor buja, termékeny, legfőképpen gyümölcs- és dióültetvényeikbe, amelyek évszázadok óta biztosítanak útravalót a közép-ázsiai Selyem Úton átkelőknek.

A nyugatról érkező segítség legnagyobb része bár nagyszabású, de túlzottan költséges és nehezen fenntartható, továbbá figyelmen kívül hagyja az őshonos és jól bevált helyi mezőgazdasági, földművelési gyakorlatot.

Tény, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen az afgánok technikai képzése: meg kell őket ismertetni a low-tech és az alacsony költségvetésű technológiákkal, így például a napelemmel vagy gravitációval működtetett öntözőberendezésekkel és a földalatti tárolórendszerek lehetőségével, hiszen ezekhez nincs szükség üzemanyagra.

Ezt az utat választotta Afganisztán több száz falujában számos helyi, alulról szerveződő fejlesztési szervezet is, például a Global Partnership, drága, külföldi vállalkozók közbenjárása nélkül. Ennek keretén belül magasan képzett szakemberek tréningezik a helyi afgán gazdálkodókat, földműveseket, akik tulajdonjoggal rendelkeznek, valamint kezeskednek a folyamatokért és az eredményekért, csak úgy, mint őseik tették generációkon át.

 

forrás: nytimes.com

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

KWS – tíz éve első a repcetáblákon*, első az innovációban! (x)

Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.

EZT OLVASTAD MÁR?