Bross Péter, az országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke úgy véli, Magyarországon kezd felhígulni a méhészszakma, mivel ez a vadászattal vagy a horgászattal ellentétben nem engedélyhez kötött terület, túl sok ember méhészkedik, ez pedig a minőség rovására mehet, illetve veszélyezteti a szakértők megélhetését. 

Kiderült továbbá, hogy a világon nálunk a legnagyobb az egy négyzetkilométerre jutó méhsűrűség, így a jogi szabályozás állategészségügyi okokból is szükségszerű lenne. Hozzátette, hogy a magyar méhészet egy átlagos évben összesen kb. 20ezer tonna mézet készít, ez az európai mézmennyiség kb. 10 százaléka. Egy évben a lakosság 6 ezer tonna mézet fogyaszt, egy fő pedig 60 dekagrammot.

A hazánkban megtermelt méz kb. 80 százalékot kivisszük exportra, főleg Franciaországba, Németországba és Olaszországba. Akácméz előállításában kiemelt a szerepünk, ezt általában világpiaci ár felett tudjuk eladni. Idén közepes a termés. Jelenleg az akácméz világpiaci ára 3 dollár körül mozog kilogrammonként, ezt főleg a kínai és az argentin termésmennyiség, illetve a két ország eladási hajlandósága alakítja. 

Múlt héten, augusztus első hétvégéjén került sor a 24. Nemzetközi Mézvásárra és Méhésztalálkozóra, idén az eddiginél is többen voltak kíváncsiak a rendezvényre, a magyarok mellett lengyelek, szlovének, szlovákok és románok is, több ezren. A vásár a méhészeti eszközgyártók és -forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseménye.

Szó esett a magyarországi méhészet helyzetéről, az érdekképviseletről, a jelenlegi fennálló méhegészségügyi gondokról, illetve az apaterápiáról is. Volt sok szórakoztató esemény, kvíz és játék is, bemutatták, hogy kezeljünk egy méhcsaládot csípés nélkül, valamint a méhésztársadalmat egy éven át képviselő méhkirálynőt is megválasztották - számol be az mmgonline.