A szakértő kiemelte, az export dinamikus növekedése és az import elhanyagolható csökkenése együtt 78 milliárd forinttal csökkentette a tavalyi magyar deficitet Kínával szemben.

A KSH adatait megvizsgálva és az egyes termékek, termékcsoportok kivitelének változását megfigyelve az látszik, hogy a 2012-es 69 milliárd forintnyi teljes magyar kivitel-növekedés 44,6 százalékát, 31 milliárd forintot egyetlen termékcsoport, a robbanómotor adta. A jogszabályok értelmében konkrét cégekre vonatkozó információt nem adhat ki a KSH, viszont ilyen típusú terméket Magyarországon nem sok cég exportál, lényegében biztosra vehető, hogy az Audi Hungária Motor Kft. kínai exportja növekedett, nem mellesleg a Volkswagen-csoport ottani gyáraiba, ami valójában vállalaton belüli kereskedelem - írta az elemző.

Kifejtette, az export növekményének 21 százaléka áramfejlesztő gépek megnövekedett kiviteléből származik, ami jó eséllyel a General Electric magyarországi tevékenységének eredménye. További 12 százalékpontnyi növekedés származott a Magyarországon gyártott közúti járművek és alkatrészeik kivitelének erősödéséből, amelynek hátterében szintén az Audi sejthető - vélekedett.

Úgy fogalmazott, gyakran hallani magyar oldalról, hogy a hazai mezőgazdaság Kínába irányuló exportja kitörési pontot jelenthetne. A KSH adatai szerint valóban látványosan, közel 69 százalékkal növekedett a magyar mezőgazdasághoz kötődő termékek kivitele Kínába. Ugyanakkor a jelentős növekedés leginkább az igen alacsony bázisnak köszönhető, hiszen a 2011-es, alig több mint 2 milliárd forint értékű kivitel nőtt 3,4 milliárdra 2012-ben - magyarázta.

2011-ben a Kínába irányuló magyar kivitelből 346 hazai tulajdonú vállalkozás 106.4 millió euró értékben, míg 349 külföldi tulajdonú vállalkozás 1109,4 millió euró értékben részesedett. Azaz a nemzetközi nagyvállalatok részesedése 91,24 százalék, míg a magyar tulajdonú cégek mindössze 8,76 százalékát képviselik a Magyarországról Kínába irányuló áruexportnak.

Ez önmagában még nem baj, hiszen a nemzetközi vállalatok által Magyarországon megtermelt és Kínába exportált javak munkahelyeket teremtenek, adót és egyéb bevételeket hoznak a magyar államnak - mutatott rá. De az is nyilvánvaló, hogy bőven lenne tér a hazai vállalkozások és a legtöbb magyarországi munkahelyet fenntartó kkv-szektor kivitelének növelésére. Ehhez azonban olyan kormányzati támogató programok beindítására lenne szükség, amelyek segítik a tőkeszegény magyar vállalkozások kínai üzletszerzési lehetőségeit, az információcserét és az üzleti kapcsolatok fejlesztését. Sajnos eddig alig születtek konkrét intézkedések ebbe az irányba - jegyezte meg.

Matura Tamás arra is kitért, hogy a Kínából Magyarországra irányuló áruforgalom szerkezete modern, azaz a behozott termékek 85-90 százaléka magas hozzáadott értékű áru. Az adatokból az látszik, hogy a tavaly importált kínai termékek 85,4 százaléka gép vagy szállítóeszköz volt.

A KSH adatai szerint 2012-ben a megelőző évhez képest mintegy 8,3 milliárd forinttal csökkent a magyar behozatal Kínából. Az elemző úgy látja, igen valószínűtlenné vált a kínai és a magyar kormányzat részéről is többször hangoztatott terv sikeressége, miszerint a magyar-kínai kereskedelmi forgalom értékét két-háromszorosára, 20 milliárd dollárra lehetne növelni 2015-re.

Kiemelte, a Magyarországra importált kínai termékek végcélja jelentős részben nem Magyarország, hanem más EU-tagállamok. A továbbexportált áruknak a teljes importon belüli arányát még megbecsülni is nehéz, de jelzésértékű, hogy az egyes importtermékek között a legnagyobb abszolút visszaesés és a legnagyobb abszolút növekedés is az elektronikus eszközök különböző alkatrészeinél következett be. A mobiltelefon-alkatrészek behozatala 184 milliárd forinttal, 383 milliárdra csökkent feltehetően a Nokia vagy Flextronics magyarországi termelésének hanyatlása miatt, minthogy ezek a cégek főleg exportra dolgoznak - vélekedett.

Az import csökkenése és ezáltal a magyar külkereskedelmi deficit mérséklődése nem feltétlenül kedvező, hiszen jó esély van arra, hogy e csökkenés éppen azon vállalatoktól ered, amelyek a kínai importot magasabb hozzáadott értékű áruvá alakítják, és továbbexportálják más EU-tagállamokba - hívta fel a figyelmet a szakértő.