Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A minél szélesebb körű társadalmi egyeztetés színterei lehetnek a települési agrárgazdasági bizottságok, amelyek megalakításáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabálya rendelkezik. A megyei szervezetek és a szakmai kamarai osztályok mellett ezeken a testületeken keresztül kerülhet közvetlen kapcsolatba a gazdálkodókkal a kamara, adta hírül a NAK.
A helybeli gazdák, gazdálkodók képviseleti fóruma megalakítása legalább tíz, a településen lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező kamarai tag kezdeményezésére kötelező. A kamara alapszabálya értelmében több település is alakíthat közös bizottságot. Az önkormányzatiság fontos eleme, hogy a testület maga dolgozza ki a tagokkal való együttműködés helyi sajátosságokhoz igazodó formáit.
A cél az, hogy a települési agrárgazdasági bizottság a kamara tagjainak közvetlen érdekegyeztetési és képviseleti fóruma legyen, ahol első kézből informálódhatnak a kamara működéséről, terveiről és ahol elővezethetik elvárásaikat és igényeiket a szervezet munkájával kapcsolatban.
A települési agrárgazdasági bizottság alakuló ülését a kamara megyei elnökei hívják össze. Egy településen csak egy agrárgazdasági bizottság működhet, amely szükség szerint ülésezik. A bizottság tagjai közül elnököt és legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló vezetőséget választ.
A települési agrárgazdasági bizottság ülésein a kamara megyei elnöke és igazgatója, illetve azok képviselője tanácskozási joggal vesz részt.
