Sorsdöntő változások - Mit lépnek a bankok?

agrarszektor.hu
Az elmúlt évben a hazai agrárium szereplőinek a jogszabályi környezet jelentős és viszonylag gyors változásával kellett szembenéznie. A legfontosabb változásokat az új földforgalmi törvény és a területalapú támogatások rendszerének átalakítása - a degresszió, illetve a támogatások átcsoportosítása - hozta, amely számos ponton kavarta fel az állóvizet, és teremtett merőben új helyzetet az agrárvállalkozások életében. A változások a finanszírozói oldalt is érzékenyen érintik, interjúnkban többek között erről kérdeztük Soltész Gergőt, az FHB Bank vezérigazgatóját.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

 

Soltész Gergő előadó lesz december 4-5-én megrendezésre kerülő agrárkonferenciánkon, ahol a hazai agrárszektort érintő mélyreható változásokat finanszírozói szemszögből is körbejárjuk.
Bankok, agrárvállalkozások, gazdálkodók és biztosítók egy asztalnál.
Jelentkezzen most kétnapos agrárkonferenciánkra!

agrárszektor.hu: Az elmúlt időszakban az agrárszektor szereplőinek a jogszabályi környezet jelentős és viszonylag gyors változásával kellett szembenéznie, az új földforgalmi törvény és a területalapú támogatások rendszerének átalakítása merőben új helyzetet teremtett. Ezek a változások egyrészről érintik az agrárvállalkozások jövedelmezőségét, másrészről elbizonytalaníthatták a szektor szereplőit. Hogyan érinti ez a finanszírozói oldalt?

Soltész Gergő: Ezek a változások természetesen a bankokat is érzékenyen érintik. A területalapú támogatások degressziójának két ellentétes hatása van. Mintegy 500 nagygazdaságot érint a területalapú támogatás 1200 hektár feletti elvonása, amitől romlik a hitelfelvevő képességük. A kisebb cégek esetében viszont azzal számolunk, hogy a hitelkeresletük tartós lesz, és ez nemcsak a gépvásárlási és forgóeszköz-hitelekben, hanem a hosszabb megtérülésű beruházási hitelekben is megjelenik majd.

A nagy kérdés az, hogy a hosszabb futamidejű hiteleket igénylő beruházások - így pl. az öntözés, az állattartó telepek korszerűsítése vagy az infrastrukturális beruházások - mikor és milyen mértékben indulnak el. Ezen a téren sokkal visszafogottabbak voltak a piaci szereplők az elmúlt időszakban, érthető okokból, egy hosszútávon kiszámítható, tervezhető szabályozási környezet kialakulására vártak.

a: Ez akár azt is jelenti, hogy a bankok lelkesedése alábbhagyhaz az agrárszektor iránt?

S.G.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy átalakul az érdeklődés. Korábban a bankok számára az agrárium cégmérettől, tevékenységtől függetlenül vonzó volt, hiszen az agrárcégek olyan stabilan működtek, ahogyan az számos más ágazatban nem volt tapasztalható. A közelmúltbeli változások viszont mind a cégektől, mind a bank részéről nagyobb körültekintést követelnek.

Beazonosítható, hogy a területalapú támogatás csökkentésének kik a kárvallottjai, ezeknél a cégeknél a bankok valószínűleg óvatosabbak lesznek. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy e vállalkozások nagy része masszívan nyereséges volt, és valószínűleg vannak még hatékonysági tartalékaik is. Mi biztosan nem fordítunk hátat az agráriumnak, legfeljebb valamivel szofisztikáltabb megközelítéssel járunk majd el - különösen a nagyüzemek, illetve az állattenyésztéssel foglalkozók esetében - figyelembe véve a jogszabályváltozásból adódó esetleges hitelképesség-változást.

a: A kormány elvileg egyértelműen pozitív változásokat is kilátásba helyezett a degresszió kapcsán. A területalapú támogatások átcsoportosításával, illetve további nemzeti források bevonásával pluszforrást kívánnak nyújtani az állattartóknak. Javíthat ez érdemben a hazai állattenyésztés helyzetén, ennek megfelelően banki megítélésén?

S.G.: Jelentősen fejlődhet az állattartás támogatása az eddig elhangzott kormányzati bejelentések alapján: az új ciklusban több száz milliárdosra becsült volumene már érdemben hozzájárulhat a versenyképesség javulásához. Amellett, hogy számszerűen mekkora a támogatás, legalább annyira meghatározó kérdés, hogy mennyire kiszámítható.

Az állattenyésztés egy hosszútávon megtérülő beruházás, amelybe bárki akkor mer belevágni, ha tudja, hogy 3-5 év múlva is megkapja az előirányzott és tervezett támogatási forrást, amelyet részben a hitel visszafizetésére is fordíthat. Kérdés, hogy a piaci szereplők mennyire lesznek bátrak, mennyire mernek hinni abban, hogy a 6 évre betervezett keret az 5. évben is rendelkezésre áll. A feketegazdaság jelenléte szintén fontos kockázati tényező az állattartóknál, ennek megnyugtató kezelése erősítheti a banki érdeklődést, amely érzékelhető lehet a hitelkínálatban is.

a: Az FHB is lát ebben az ágazatban növekedési lehetőséget?

S.G.: Igen. Egyrészt az állattenyésztés az FHB-nál eddig sem volt diszpreferált ágazat. Másrészt a most bejelentett változások pozitív bizonytalansági tényezők, várhatóan javíthatják az ágazat vállalkozásainak hitelképességét. Az állattenyésztésben kiemelten fontos a mérethatékonyság és a vertikális integráció, az utóbbi hiányában nagyon volatilis lehet a gazdálkodás. Ezen a téren kockázatot jelentenek az állami földbérletek körüli bizonytalanságok.

a: Az új földforgalmi törvény jelentős átalakulásokat hozott a földpiacon, ehhez adódnak hozzá a területalapú támogatások átalakításának negatív hatásai is. Jelentkeznek-e már az új szabályozás hatásai a földárakban?

S.G.: A földárakban egyelőre nem látunk jelentősebb változásokat. Az elmúlt években tapasztalt, egyre erősebb kereslet folyamatosan növekvő forgalmat és árakat generált. Számítani lehetett arra, hogy az új szabályozás korlátozza a keresleti oldalt, és szűkíti a potenciális befektetők körét. Az adminisztratív eszközökkel támasztott akadályok miatt is csökkent az adásvételek száma, hosszabbra nyúlt a tranzakciók ideje, ám a termőfölddel elérhető profittermelő képesség nem változik, és ez jelentős támaszt biztosít a földáraknak.

A területalapú támogatás átalakítása szintén kihat a földpiacra. Még nem tudjuk, hogy a nagy területeket megművelő agrárcégek miként alkalmazkodnak a jogszabályi változáshoz. Mindezek ellenére nem számítunk jelentősebb áresésre, valószínűleg legfeljebb az áremelkedés eddig tapasztalt dinamikájának megtörését mérhetjük majd az FHB Termőföldindex-szel. Természetesen ebbe belefér az is, hogy néhány területen nemcsak lassul, hanem akár meg is fordul a trend: csökkenhet az ár, például a kevésbé piacképes, gyengébb minőségű földek esetében.

a: Nemrég kötöttek együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. Mi a megállapodás célja?

S.G.: A 2014. augusztus 7-én megkötött stratégiai megállapodás célja egy olyan, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés, amelynek köszönhetően a 2014‒20-as Európai Uniós költségvetési ciklus keretében elérhető közösségi és nemzeti pénzügyi forrásokhoz a lehető leghatékonyabban juthatnak hozzá a kamarai tagok. Az FHB tradicionálisan elkötelezett, tapasztalt szolgáltató az agráriumban, így a kamarai tagok külső forrás bevonásakor is maximálisan számíthatnak ránk, készek vagyunk mind a forgóeszköz-finanszírozási, mind a hosszabb távú beruházási igényüket kiszolgálni. Hitel- és számlavezetési oldalon olyan előnyöket tudunk kínálni, amelyek hozzásegíthetik őket a bankköltségeik csökkentéséhez, a fejlesztések, gépbeszerzések megvalósításához szükséges külső források igénybevételéhez, illetve az éven belüli átmeneti likviditásfeszültség tompításához. A célunk az, hogy a számszerűsíthető tényleges előnyöket a kamarai tagok kihasználhassák, ennek köszönhetően gyorsabban és olcsóbban juthassak forráshoz.

a: Milyen számszerűsíthető előnyöket jelent ez?

S.G.: A most kialakított kedvezményrendszer elsődlegesen az Növekedési Hitelprogram keretében történő forrásbevonást érinti: éven belüli és éven túli hiteleknél 2,15, illetve 2,35 százalékos maximális kamattal nyújtunk finanszírozást, egyedi esetekben még ennél is kedvezőbben. Ezeken felül kedvezményes számlavezetési csomagot kínálunk a kamara tagjainak, illetve a területalapú támogatások előfinanszírozásában nyújtunk számukra előnyös kondíciókat.

a: Az Növekedési Hitelprogram (NHP) első szakaszában kiemelkedő arányban vettek részt az agrárcégek. Mik a tapasztalataik a második szakaszban?

S.G.: Érdemi változást nem tapasztaltunk, a legnagyobb különbség az, hogy az NHP első ütemében jobban koncentrálódott az érdeklődés. Ez alatt a rövid idő alatt valóban felülreprezentált volt az agrárium, aminek két meghatározó oka volt. Egyrészt az, hogy az agrárszektor megítélése a bankok részéről nagyon kedvező, többen szeretnének növekedni ebben az ágazatban, így a finanszírozók is keresték ezeket a vállalkozásokat. A másik pedig az, hogy nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldal is motivált volt. A szektor szereplőinek beruházási aktivitása átlag feletti.

Az érdeklődés továbbra is intenzív, a nagyobb kihívást inkább az előbbiekben említett változások jelentik. Reményeink szerint a kormány agráriummal kapcsolatos jelentősebb szabályozói átalakításai hamarosan nyugvópontra jutnak, és kialakul egy olyan kiszámítható környezet, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy hosszabb távra tervezzenek, és akár nagyobb, lassabban megtérülő beruházásokat is elindítsanak.

a: Milyen szegmensben lát még növekedési lehetőséget az agrárfinanszírozáson belül?

S.G.: A kertészeti célú beruházások terén látunk növekedő érdeklődést. A gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan különösen jelentősek a hozzánk bekerülő hiteligények. Ezen tevékenységnél a birtokméret növelésén túl az a cél, hogy öntözéssel, gépesítéssel, infrastruktúra-beruházásokkal növeljék a meglévő birtok hatékonyságát, ami előre mutató törekvés. Igaz, ezen a területen zavart okoznak az orosz szankciók, mert ha a terméket nem, vagy csak nyomottabb áron tudják értékesíteni, akkor a beruházási szándék visszaesik. Az orosz-ukrán konfliktus nyilvánvalóan egy olyan tényező, ami a magyar élelmiszeripari szereplők számára sem kedvező. Ha ez rövid és átmenetinek tekinthető hatás, akkor a szektor szereplői remélhetően könnyen átvészelik, de ha a krízis hosszabb távon elhúzódik, akkor az EU-n belül maradó árutöbblet már jelentős lesz, és ez nagy kihívás elé állíthatja a hazai élelmiszeripart is.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.

KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?