Sokkoló statisztikák: minden ötödik magyar agrárvállalkozást külföldiek irányítanak

agrarszektor.hu
A hazai gazdaság szerves és nélkülözhetetlen része a mezőgazdaság. Mintegy 24 300 cég, több mint 20 ezer egyéni vállalkozó működik a szektorban, de az ágazathoz szorosan kapcsolódik még 250 ezer őstermelő is. A mezőgazdasági cégek között egyfajta konszolidáció és koncentráció zajlik, a cégek száma 2013 óta folyamatosan, átlagosan évi 500 céggel csökken, az árbevétel tekintetében ellenben ötéves távlatban 14,4 százalékos növekedés mutatkozik. Az ágazat tulajdonosi összetétele is folyamatos változásban van.

A sikerek ellenére a szektor általános helyzete stabilnak még nem nevezhető, a fluktuáció rendkívül magas. Évről évre vállalkozások ezrei szűnnek és alakulnak meg. A statisztikák szerint az új szereplők 75 százaléka korábbi céghez köthető, azaz jelentős részben ugyanazok a szereplők zárják és nyitják a cégeket. 2018 során 960 mezőgazdasági cégalapítás mellett mintegy 1475 cég került törlésre, azaz a cégszámcsökkenés 2018-ban sem állt meg. Az elmúlt évek hasonló adataival összevetve olybá tűnik, a tendencia lassul - azaz évről évre csökken a cégalapítások és a megszűnések közötti olló.

A szektor eredménytermelő képessége erősen ingadozó, hiszen az ágazat időjárás-függősége és jogszabályoknak való kitettsége is rendkívül magas. 2018-ban a mezőgazdasági cégek regisztrált árbevétele 8600 milliárd Ft körüli volt. A szektor működése a koncentrációs folyamat ellenére rendkívül elaprózódott. Az EU-s szabályozásban meghatározott nagyvállalati árbevétel minimum limitjét csupán 82 hazai agrárvállalkozás éri el Magyarországon, ami alig több, mint a mezőgazdasági cégek 2 ezreléke.

Forrás: Opten

Kevésbé megbízható az ágazat

A hazai vállalkozási szektor jellemzően "veszélyes üzem", ahol a gyakran előforduló kifizetetlen számlák, tartozások, a magas arányban induló végrehajtási és felszámolási eljárások folyamatos és erős kockázati tényezőt jelentenek. E tekintetben az agrárszektor az elmúlt években még pozitív irányban emelkedett ki. A szektor átlagosan 4,24 százalékkal kisebb kockázati szinten mozgott, mint az országos összágazati átlag. Sajnos az agrárium előnye e tekintetben fogyatkozni látszik, a tavalyi évben negatív eltolódás történt. Ennek ellenére ez az ágazat továbbra sem sorolható a kockázatos területek közé, a középmezőnyben található a teljes ágazati listán.

A mezőgazdasági vállalkozások fele megbízhatónak vagy kiemelkedően megbízhatónak minősül. Viszont legalább minden tizedik vállalkozás kiemelt kockázatúnak számít.

Különösen rossz ez annak a fényében, hogy az elmúlt két év során a magas kockázatúak száma csökkenő tendenciát mutatott. 2019-ben jelentős mértékben csökkent a felszámolási eljárások száma, ami a piac tisztulására utal. Míg tavaly 314 cég került eljárás alá, addig ez idén 259-re esett vissza. Regionális tekintetben a legtöbb kockázatos cég Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Békés megyében található, míg Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyék pozitív értelemben térnek el az átlagtól. Megyénként átlagosan a cégek 1 százaléka került felszámolás alá 1 év alatt. A tendenciák alapján a megbízhatóság javulására lehet számítani.

Forrás:Opten

Sok a külföldi tulajdonos

Az agrárszektorban az országos átlaghoz képest felülreprezentált a külföldi tulajdonosok aránya, mindez annak ellenére, hogy az elmúlt években visszaszorulóban vannak. Jelenleg a mezőgazdasági cégek 82 százaléka van tisztán hazai tulajdonban, míg az összágazati átlag 93 százalék körül mozog. A hazánkban működő közel 20 ezer agrárcég közül 4200 vállalkozás közvetlen tulajdonosai között találhatunk külföldi céget vagy külföldi magánszemélyt. Ha figyelembe vesszük a kapcsolati láncokat is, akkor 5 ezer körüli azon cégek száma, ahol külföldi befolyás azonosítható.

A szektorra a legkomolyabb befolyással az osztrák, a német és az olasz tulajdonosok vannak. A legtöbb cég ezen országokhoz kapcsolható: több mint 810. A negyedik helyen Ukrajna szerepel 123 mezőgazdasági vállalkozással. Az Ukrajnához köthető cégek egy részénél vélhetően nincs tényleges gazdasági kötődés. Ágazattól függetlenül sajnos még mindig fellelhető Magyarországon az a gyakorlat, miszerint egyes vállalkozók utolérhetetlen külföldi tulajdonosokat keresnek, ha szeretnének felelősségüktől szabadulni.

A nyugati tulajdonosokhoz köthető cégek a statisztikák alapján megbízhatóbbak, várható élettartamuk magasabb, így visszaszorulásuknak negatív következményei is vannak a cégstruktúrára. A már amúgy is elaprózódott likviditási problémás cégbázis további gyengülése kockázatosabbá teszi a szektort. A külföldiek szerepe ugyanakkor egyértelműen csökken, a top országokhoz néhány évvel ezelőtt még több mint 1000 agrárcég volt regisztrálva. A külföldiek visszaszorulása a többi ágazatban is észlelhető, de az agrárszektorban erőteljesebb ez a folyamat az átlagnál.

A külföldi tulajdonosok között az országban továbbra is megtalálhatóak off-shore országokhoz köthető tulajdonosok, bár a felelősség elkerülésének ez a módja az utóbbi néhány évben valamelyest csökkenni látszik. Általában a vállalkozás életciklusának utolsó szakaszában következik be. Nem árt fenntartásokkal kezelni, ha ukrán, panamai vagy suriname-i tulajdonosokat látunk a cégadatok között.

Forrás:Optem
Forrás: Opten

Rejtőzködő magyarok

A hazai cégek tulajdonosi háttere mindig is központi kérdés volt a cégek megítélésekor. Egyrészt a tulajdonosok kilétének ismerete vagy akár ködbe burkolása is lehet konkrét célja az egyes gazdasági szereplőknek. A tulajdonosok céljai mögött egyes esetekben adóoptimalizálási, más esetben politikai vagy személyes indokok is állhatnak. Másrészről viszont a partnereknek elemi érdekük a tisztánlátás, ha csökkenteni szeretnék üzleti kockázataikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy üzletkötés előtt a tulajdonosi háttér vizsgálata továbbra is az egyik legfontosabb tényező. Egy-egy tulajdonosváltás a nagyobb cégek körében komoly átrendeződést jelezhet az egész szektor számára, így a "nagyok" monitorozása kulcskérdés lehet bármely ágazati szereplő életében.

Az összetett cégstruktúrák az agrárszektorban sem maradtak el. A közel 24 ezer mezőgazdasági cég nagyságrendileg 92 ezer közvetlen vagy közvetett tulajdonos kezében van, ami arányaiban még rendben is lenne, de előfordulnak olyan cégtulajdonosok is, akik 6-10 elemű közvetett tulajdonosi láncon keresztül birtokolják a céget. Ez utóbbi tulajdonosi szerkezet már nem nevezhető egészségesnek. A háromszintű vagy annál mélyebb tulajdonosi láncok már jellemzően annyira összetettek, hogy gyors átvilágítással nem is igazán lehet megérteni a tulajdonosi hátteret, ezért a transzparencia részben sérül ennél a típusú tulajdonosi szerkezetnél.

Mintegy 7600 olyan magánszemély van ma Magyarországon, aki legalább háromszintű közvetett kapcsolaton keresztül birtokolja a cégét.

Bár tavaly megjelentek a 10 eleműnél hosszabb tulajdonosi láncolatok, ezek az idei évre eltűntek, viszont jelentősen gyarapodnak a 6-10 elemű cégláncolatok: 2019-ben ezek száma már 144 esetben fordult elő. A gazdasági formák tekintetében az sem mindegy, hogy hány tulajdonos között oszlik meg a befolyás. Az agráripari cégek 64 százalékában maximum 1 vagy 2 tulajdonos van, tehát a cégek többségének rendkívül egyszerű a tulajdonosi háttere. Magyarországon ma mintegy 3475 olyan cég van, ahol a tulajdonosok száma meghaladja a 4 főt, ezek ötöde esetében még 10 főnél is tágabb szerkezetről beszélhetünk.

Forrás:Opten

Hölgyek és fiatalok az agráriumban

Cégvezetés és -tulajdonlás szempontjából a mezőgazdaság nem tartozik a hagyományos női ágazatok közé, de a hölgyek aránya az agráripari menedzserek körében évről évre nő. 2019-ben ez a szám 37 százalék felett jár, viszont még mindig nem éri el az összágazati átlagot, ami valamivel több, mint 41 százalék körül mozog. A nagyvállalatok körében a férfiak dominanciája jellemzően magasabb. Az évi 1 milliárd Ft árbevételt meghaladó mezőgazdasági cégek körében a női menedzserek száma 33,12 százalék. Ez az arány ráadásul még csökkent is 2017-hez képest, tehát az agráripari nagyvállalatok körében továbbra is trend a női cégvezetők folyamatos visszaszorulása.

A cégvezetők átlagos életkora mind a nők, mind a férfiak esetében 54 év. Ez mindkét nem esetében megegyezik a 2017-es értékekkel, tehát a fiatalabb belépők - és az idős kilépők - egyensúlyban tartják a meglévő vezetők életkorának természetes növekedését. A jelenlegi agráripari tulajdonosok és menedzserek közel 40 százalékát adják az 1939 előtt született "veteránok", illetve az 1959 előtti "baby boom" generáció tagjai. A generációváltás lassan halad, és a nyugdíjkorhatár betöltése után is sokan maradnak aktívak. A legnagyobb szeletet az 1960 és 1979 között született X generációs menedzserek alkotják 44 százalékkal. Az 1980 és 1995 után született Y generáció pedig a vezetők 15 százalékát adja, emellett lassan kimutathatóvá válnak az 1996 után született Z generáció tagjai is, akik immáron közel 1 százalékban képviseltetik magukat az ágazat vezetői között.

Forrás: Opten

Erős a család

A magyar agrárszektorban a családok szerepe tradicionálisan erős, ez napjainkban sincs másképp. Jelenleg több mint 4000 olyan mezőgazdasági cég működik Magyarországon, ahol a tulajdonosok, cégvezetők között családi kapcsolat azonosítható. Ráadásul nem is feltétlen a mikrovállalkozások adják ezt a bázist, hiszen az ágazat összalkalmazotti létszámának több mint 16 százaléka dolgozik családi vállalkozásoknál.

Ezt támasztja alá a családi agrárcégek árbevétel-alapú vizsgálata is. Egyrészről természetes, hogy a nagyvállalatoknál több vezető tisztségviselő is található, másrészt viszont a családi cégek ilyen magas aránya azt jelzi, hogy a mezőgazdaságban átlag feletti szereppel bírnak. Minden harmadik családi vállalkozás 100 millió Ft feletti bevételt produkál, de az 1 milliárd feletti szegmensben is közel 200 cég képviselteti már magát.

A családi kapcsolatokon belül továbbra is a testvérkapcsolatok dominálnak. A 4000 vállalkozás között átfedésekkel azonosíthatók testvér, apa-gyermek és anya-gyermek kapcsolatok, de a legjelentősebb a testvérkapcsolatok szerepe: a szülő-gyermek típusokkal megegyező számú családi agrárvállalkozás ilyen típusú rokoni szálakkal rendelkezik.
A családi agrárcégek megbízhatósági mutatóik tekintetében is messze kiemelkednek a többi közül. Az előző évi adatokhoz képest még csekély javulás is látható a családi cégek esetében, mivel 2019-ben negyedük már kiemelkedően magas megbízhatósági mutatókat ért el. Ez 9 százalékponttal jobb arány, mint a teljes mezőgazdasági átlag.

Forrás: Opten

A cikk szerzője Petrics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

A címlapkép a Shutterstock tulajdonát képezi.

A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?