Magyarországon a munkaerőhiány miatt fel kell készülni arra, hogy a következő éveken egyre nagyobb létszámban jelennek meg a munkaerőpiacon eddig ismeretlen kultúrájú vendégmunkások. Persze eddig is jelen voltak, hiszen egy ideje már 100 ezer fő körül alakul a számuk, annyiban azonban meg fog változni a helyzet, hogy már nem csak a szomszédos országokból, hanem jóval távolabbról is érkezhetnek. November elsejével új kritériumok szerint szabályozza a kormány a külföldi vendégmunkások hazai alkalmazását. Eszerint az állam a jövőben évente fogja meghatározni egy kvóta alapján, bizonyos foglalkozási formákban, hogy mennyi harmadik országbeli állampolgár vállalhat munkát - írja a Világgazdaság.

Ez durva: ennyiért melóznak idén nyáron az idénymunkások a magyar földeken

Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.

Elveszik tőlünk a munkát a vendégmunkások?

A hiedelmekkel ellentétben a vendégmunkások alkalmazásása egyáltalán nem olcsó, hiszen nemcsak az adminisztratív terheket kell viselniük a cégeknek, hanem szállás- és étkezési lehetőséget is kell biztosítani a számukra. Arról nem beszélve, hogy nem tudnak olyan formában munkahelyet váltani, mint a magyarok, akik bármikor odébb állhatnak, tehát a foglalkoztatásuk rengeteg kötöttséggel jár. Emiatt egyébként 30 százalékkal drágább egy harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása, tehát a munkaadónak is az az érdeke, hogy elsősorban a magyar piacról vonjon be munkaerőt.

Mi a helyzet a mezőgazdasággal?

A mezőgazdaság régóta munkaerőhiánnyal küzd, a fiatalok elfordulása az ágazattól egyértelmű, és sokan, akik korábban az ágazatban dolgoztak, nagyobb fizetés miatt tőlünk nyugatabbra vállalnak munkát. A korábban például Romániából, jellemzően Erdélyből érkező idénymunkások hasonló okok miatt az elmúlt években már szintén kisebb számban kerestek munkát magyar agrár- és élelmiszeripari cégeknél. Ebben a helyzetben fordult több cég az ázsiai vendégmunkások felé

- írja a lap.

Kizsákmányolás a magyar mezőgazdaságban? Tényleg igazak a rémtörténetek?

A megkérdezettek Magyarországon főként a mezőgazdasághoz, valamint részben az építőiparhoz kapcsolják a munkacélú kizsákmányolást.

A bérköltségeken kívül a szakértelem és az állatok tisztelete, szeretete is nagyon meghatározó, ezek alapján dönthető el, hogy mely ágazatokba, honnan érkezzenek vendégmunkások. Nem véletlen, hogy évekkel ezelőtt például a tehenészetekben jelentek meg indiai munkavállalók, illetve, hogy a baromfiszektorban is szinte általánossá vált az ázsiai dolgozók alkalmazása. Az idei szüretnél pedig kulcskérdés lesz, hogyan sikerül a munkaerőtoborzás és, hogy lesz-e elég ember.