Kizsákmányolás a magyar mezőgazdaságban? Tényleg igazak a rémtörténetek?

Kizsákmányolás a magyar mezőgazdaságban? Tényleg igazak a rémtörténetek?

agrarszektor.hu
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft-vel közösen megvalósított „Ne hagyd, ne tedd!” kampány keretében kvalitatív kutatásban vizsgálta a magyarok véleményét az emberkereskedelemről. A felmérésben résztvevőket arra kérték, hogy jellemezzék a keresleti oldalt, vagyis a társadalom azon tagjait, akik valamilyen formában igénybe veszik vagy megvásárolják a kizsákmányolás útján keletkezett árukat és szolgáltatásokat. A kampány célja egyrészt a kínálati oldal megszólítása, ezáltal az áldozattá válás kockázatának csökkentése, valamint a kereslet és a fogyasztás visszaszorítása, amely az emberkereskedelem visszaszorulását is elősegíthetné Magyarországon.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Ma Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében - írja közleményében a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország). A felmérésben résztvevők leginkább a gyermekekkel való kereskedést, a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet azonosítják a fogalommal - holott utóbbi az emberkereskedelem bűncselekményének legkevésbé jellemző formája Magyarországon. Ennél sokkal gyakoribb jelenség a munkacélú kizsákmányolás, amelynek során az emberkereskedők a megtévesztett áldozatokat munkavégzésre kényszerítik, amelyért nem kapnak rendes fizetést, esetenként korlátozzák szabad mozgásukat, esetleg bántalmazzák is őket. A kutatás rávilágított, hogy a munkacélú kizsákmányolást nem azonosítják az emberkereskedelem bűncselekményével, a csicskáztatás fogalmával - amely az úgynevezett házi rabszolgaság -, pedig szinte egyáltalán nincsenek tisztában.

Janka Csilla Eszter, az IOM emberkereskedelem elleni egységének projektkoordinátora elmondta, hogy a válaszadók a külföldi munkacélú kizsákmányolás kapcsán szintén a mezőgazdaságra és az építőiparra gondolnak először, és már hallottak ilyenre példákat is a közvetlen környezetükben. A megkérdezettek továbbá az idegenforgalmat is említették, amely szerintük Magyarországon is jellemző lehet - ez esetben a hazánkba keletről érkező vendégmunkások lehetnek érintettek.

A vásárlók adják a másodlagos keresletet

A kutatásból kiderült az is, hogy a kizsákmányolás jelenségét a legtöbben az elkövetői oldal szereplőihez kötik (házi rabszolgatartók, külföldön működő vállalkozások, munkaerőközvetítők). Csak másodlagos keresletként hivatkoznak a kizsákmányolt módon előállított termékek és szolgáltatások vásárlóira, annak ellenére, hogy az utóbbi csoportba számszerűleg többen tartoznak. A legkülönfélébb gazdasági ágazatokból és a világ legkülönbözőbb pontjairól érkezhetnek hozzánk olyan árucikkek, amelyek előállítása nagy mennyiségű kizsákmányolt emberi munkaerőt igényel. A megkérdezettek szerint azonban ezeket a termékeket nem Magyarországon, hanem távoli földrészeken, Ázsiában, Dél-Amerikában állítják elő, a keresleti és a kínálati oldal így területileg teljes mértékben elválik egymástól. Talán ez a távolság is közrejátszik abban, hogy a felmérésben résztvevők szerint a vásárlók túlnyomó többségét nem foglalkoztatja a lehetséges emberkereskedelemmel megterhelt előállítási folyamat.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Növény

Megfő, megég a gyümölcs a fákon

Beindult a kényszerérés, egyre nagyobb problémát okoz a gyümölcságazatban is az extrém hőség és az erős UV-sugárzás párosa.

Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?