Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az idei év korántsem kezdődött kedvezően. A csapadékhiány már most súlyos problémákat okoz, és a következő hónapokban várható aszály tovább nehezítheti a helyzetet. A termőtalaj vízkészletének megőrzése és visszapótlása kulcskérdés.
Veszélyben a magyar termőföld, új korszak jöhet a mezőgazdaságban
A meglévő csatornarendszereket használnunk kell úgy, hogy a talaj vízkészletét tudjuk feltölteni
– hangsúlyozta az elnök, utalva az új támogatási lehetőségekre és jogszabályi változásokra.
A fagyos tavasz a gyümölcstermesztőket is súlyosan érintette. Az ágazat képviselőivel folytatott egyeztetések szerint komoly a terméskiesés, amit csak technológiai és szemléletbeli változással lehet ellensúlyozni. A csapadékhiány már nem egyszeri jelenség, hanem rendszeresen visszatérő probléma, így a gazdákat is fel kell készíteni az új kihívásokra.
Papp Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós és hazai termelők nincsenek egyenlő versenyhelyzetben. A harmadik országokból, így például Ukrajnából vagy Dél-Amerikából érkező mezőgazdasági termékek teljesen más technológiai háttérrel és szabályozási környezettel kerülnek az európai piacra. Míg Európában szigorú GMO-tilalmak és környezetvédelmi előírások vannak érvényben, más országokban ezek nem korlátozzák a termelést.
Nem kiegyenlített pályán történik a verseny
– fogalmazott.
Ez a verseny nemcsak a gazdák megélhetését veszélyezteti, hanem hosszú távon a fogyasztók választási lehetőségeit is. Ha a magyar gazdák kiszorulnak a piacról, akkor eltűnnek a hazai élelmiszerek a boltok polcairól is.
Papp Zsolt szerint még soha nem volt ekkora támogatási keret a hazai agráriumban: eddig már 40 pályázati felhívás jelent meg, és további 35 van előkészítés alatt. A támogatások a szántóföldi növénytermesztés mellett kiemelten kezelik az állattartó telepek és a kertészeti ágazat fejlesztését, valamint az élelmiszeripar korszerűsítését. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a piaci siker kulcsa a fogyasztóhoz való alkalmazkodás.
A termékeket a fogyasztóra kell szabni, meg kell változtatni a gondolkodást, és tőlük kell kiindulni.
Létszükséglet a vízgazdálkodás
Jakab István, a MAGOSZ elnöke úgy látja, az agrárium eddig nem tapasztalt intenzív változásokon megy keresztül. A klímaváltozás hatására a csapadék mennyisége ugyan nem csökkent jelentősen, de az eloszlása teljesen megváltozott. A vízgazdálkodás új szemléletet kíván, különösen a mezőgazdasági termelésben. Ezért a víz tájban tartása és a tározók feltöltése létfontosságú.
A megoldás az, hogy a csatornarendszereket rendbe kell tenni, a víztározókat pedig fel kell tölteni
– hangsúlyozta
Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára elmondta, hogy a mezőgazdaság indokolatlanul vált a klímaviták bűnbakjává. Miközben az állattenyésztés kibocsátását gyakran túlbecsülik, valójában a mezőgazdaság az összes globális károsanyag-kibocsátásnak mindössze 15%-át adja.
Tényleg biztonságosak az élelmiszerek a boltokban? Ezt sokan nem is tudják
Külön kiemelte, hogy a világ hús-, tej- és cukorfogyasztása rohamosan meg fog nőni a közeljövőben. A magyar állampolgár évente 80 kg húst fogyaszt, míg Amerikában ez 120 kg, Indiában jelenleg csak 5 kg, de gyors növekedés várható. Tejtermékekből Magyarországon évi 180 kg az egy főre jutó fogyasztás, míg az USA-ban 230 kg. Ezek a trendek is azt mutatják, hogy van tere a növekedésnek, de jelenleg Európában korlátozni szeretnék a mezőgazdasági termelést, a világ többi részén pedig éppen várhatóan megemelkedik a fogyasztás.
Ez nem csak a gazdákról szól, ha a magyar gazdák elveszítik a piacukat, a fogyasztók sem tudnak majd magyar terméket venni a boltokban
– fogalmazott Cseh Tibor.
A szakemberek szerint, ha a magyar mezőgazdaság versenyképes akar maradni, akkor alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a piac átalakulásához és az uniós szabályozásokhoz. A gazdáknak fel kell készülniük a szélsőséges időjárásra, ki kell használniuk az elérhető támogatásokat, és tudatosítaniuk kell a fogyasztókban a magyar élelmiszer minőségi előnyeit. Mindez azonban nem csak a termelők felelőssége, szemléletváltásra van szükség a fogyasztók, döntéshozók és az egész társadalom részéről is.
