Ehhez segítségül egy 2021. februárjában megjelent tanulmány tapasztalatait használjuk fel, melyben egy 1960-as években, s egy 2015-ben épült telep naturális hatékonysági mutatóit vizsgálták 8 rotáción keresztül, majd ehhez igazították a pénzügyi eredményeket is. Egyet elárulhatunk előre, a számok látványos különbségeket mutattak. Az új telep 14 000 m2 hasznos nevelőfelületet biztosított, a régi 11 600 m2-t, tehát van egy kisebbfajta komparatív előnye a nagyobb telepnek, ami a mérethatékonyságot illeti, ellenben az összehasonlítás nem ad e tekintetben torz képet. A két telep ugyanazon érdekeltségi körbe tartoznak, tehát a telepi menedzsment, szaktudás megegyezik, ahogy a használt hibrid is (ROSS 308). Nézzük először a legfontosabb hatékonysági mutatókat:

Forrás: Szőllősi 2021 alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

1-es számmal az új telep, 2-essel pedig a korábban épült került megjelölésre. A számok magukért beszélnek: a telepítéstől a kivágásig tartó időszakban számított elhullás 1 %-kal alacsonyabb az új telep esetében. Utóbbi azt jelenti, hogy 10 000 telepített madárból az új telepen 9660 "marad" a turnus végére, ugyanez a régi telep esetében 9540. A kettő közti, nagyságrendileg 120 csirke bevétel kiesésben 80-90 ezer Ft-ot jelent. A legfontosabb hatékonysági mutatóban, a fajlagos takarmányhasznosulásban a régi telepre is erős hatékonyságot látunk, ám az új telep esetében, több rotáción keresztül mérve 1,57 a súlyozott átlag, ami rendkívül hatékony termelést mutat. Az összesített mérőszámban, a brojler indexben az új telep lényegében 400 pont körül teljesít, amiért már a tenyésztő cég díjazásban részesíti az adott termelőt. De mi jelentenek ezek a mutatók pénzben mérve?

Forrás: Szőllősi 2021 alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

Szemmel látható, hogy mennyivel jobb az új telep költséghatékonysága. Egy kilógramm élősúlyra vetítve, a legnagyobb költségtételt jelentő takarmány 3 euróval alacsonyabb mázsánként, mint a régi telep esetében, és emellett az enerigahatékonyság is lényegesen jobb. Ami viszont a leginkább érdekes, hogy míg az élősúlyra vetített bevétel a régi telep esetében magasabb, addig majd kétszer akkora jövedelmet mutat a fajlagos eredménymutató. Tételezzünk fel évi 500 000 darab kibocsátást, az egyszerűség kedvéért 2,5 kg-os hízlalási végsúly mellett. Ezt azt jelenti, hogy míg a régi, 2-es számú telepen az éves jövedelem 63 500 EUR a jövedelem (forintban ez kb. 22,5 M Ft), addig az új telepen kb. 130 000 EUR jövedelemmel számolhatunk (44,5 M forint). A különbség tehát 20-22 M forint évente, 500 000 vágócsirke kibocsátása mellett.

A bevezetőnkben feltett kérdésre, miszerint nap végén a pénztárcában megérezzük-e a fejlesztések hatását, egyértelmű választ tudunk adni: igen. S amellett, hogy magasabb jövedelmezőséget érhetünk el, ne menjünk el a járványvédelmi intézkedések magasabb betarthatósága mellett sem. Ugyanis a tanulmányban bemutatott telep 10 istállóját egy ún. higiéniás folyosó köti össze, ami egyszerűsítve azt jelenti, hogy az emberi fertőzés közvetítés kockázata a lehető legminimálisabb. Az évek óta velünk lévő madárinluenza esetén ez kiemelten kezelendő terület. Hiszen ha az állományuk fertőzött, akkor kényszervágásra kerül. Az újratelepítésig elképzelhető, hogy 2 turnus is kimarad, így a kieső jövedelem sokszorosa a fenti példában bemutatottnak.

Forrás: László Szőllősi , Evelin Béres & István Szűcs (2021) Effects of modern technology on broiler chicken performance and economic indicators - a Hungarian case study,Italian Journal of Animal Science, 20:1, 188-194

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum