Itt áll feketén-fehéren: így teljesített valójában a magyar agrárium az elmúlt 11 évben

Itt áll feketén-fehéren: így teljesített valójában a magyar agrárium az elmúlt 11 évben

agrarszektor.hu
Az elmúlt hónapokban felértékelődött a mezőgazdaság szerepe: előbb a koronavírus-járvány, majd pedig az orosz-ukrán háború miatt kialakult gazdasági krízis is rávilágított az ágazat stratégiai fontosságára. Az élelmiszerválság kialakulásának kockázata miatt ugyanis nagyobb figyelmet kapott az önellátás fontossága, valamint a termelékenység javítása.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A mezőgazdaság Magyarország természeti adottságainak köszönhetően alapvető szerepet tölt be az ország gazdaságában. Az ágazatnak nemcsak a foglalkoztatás terén meghatározó a jelentősége, de a fenntarthatóság biztosításában is, továbbá alapvető beszállító az élelmiszeriparban - írta meg a Magyar Nemzet az Állami Számvevőszék elemzése alapján. A szakemberek szerint Magyarországon a mezőgazdaság súlya, illetve részesedési aránya a bruttó hozzáadott értékben magasnak mondható az európai uniós átlaghoz képest. Az elmúlt évtizedben - 2010 és 2020 között - az agrárium folyóáron számított bruttó hozzáadott értéke 95,7%-kal emelkedett, a 2010. évi 833,9 milliárd forintról 2020-ra 1632,1 milliárd forintra nőtt, miközben a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott érték 75%-os növekedést ért el. Az ágazat ennek ellenére csupán kevéssé tudott hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

Az ÁSZ elemzése szerint az ágazat munkaerő-termelékenysége az elmúlt évtizedben megduplázódott, de még így is csak az EU27 átlagának 60,2%-át érte el 2020-ban. A termelékenységi mutatók növekedése mögött a gazdaságosabb termelési lehetőségeket biztosító birtokkoncentráció, a támogatásoknak és a kedvező mezőgazdasági hitellehetőségeknek köszönhető technológiai fejlesztések, továbbá az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése állt. A gazdálkodók jövedelmének biztos forrásául szolgáló uniós és nemzeti földalapú támogatások nagyságrendje 2010-ről 2020-ra másfélszeresére emelkedett. 2020-ban a koronavírus-járvány erőteljes csökkenést idézett elő az ágazat munkaerő-termelékenységében, ám 2021-ben ez növekedésbe fordult át. Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb emelkedés volt tapasztalható, amely ezen a téren az EU27-ek ötödik legjobb eredményét hozta, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a támogatások közül a legjelentősebb arányt képviselő egységes területalapú támogatás önmagában nem segíti a kibocsátás ösztönzését, mert nem követel meg semmilyen fejlesztést a gazdáktól. Jó hír ugyanakkor, hogy a 2021-2027. évekre kidolgozott közös agrárpolitika már biztosítja a mezőgazdasági termelők számára, hogy szélesebb körben alkalmazhassák a precíziós gazdálkodási technológiákat, így kevesebb erőforrás felhasználásával többet termelhessenek, csökkentve egyúttal a környezeti hatásokat.

A beruházások nagyot nőttek az elmúlt években is. Az ÁSZ elemzése szerint 2017 és 2020 között a nemzetgazdasági beruházások értéke közel 60%-kal nőtt, ettől nem sokkal maradt el az agrárium. Ebben az időszakban a mezőgazdasági beruházások volumene 52,3%-kal emelkedett. A beruházások volumenének növekedése a célzott agrártámogatásokon túl annak volt köszönhető, hogy kedvezőbb hitelfeltételek alakultak ki a nemzetgazdaságban, amivel a mezőgazdasági vállalkozók is egyre nagyobb mértékben éltek.

2015 és 2020 között folyamatosan nőtt az agrártermékek exportja és importja. Magyarország ebben az időszakban a legnagyobb értékben gabonaféléket, húst és húskészítményeket, takarmányt, zöldség- és gyümölcsféléket, valamint olajos magvakat exportált. A mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlege 2015 és 2020 között 816 és 991 milliárd forint közötti pozitív egyenleget mutatott. Az elemzés azonban rámutatott arra is, hogy az exportban lényegesen alacsonyabb volt a feldolgozottság aránya, mint az importban. Miközben Magyarország az alapvető élelmiszerek tekintetében önellátó, addig a gépek, műtrágya, valamint növényvédőszerek esetében a hazai önellátottság szintje sérülékenységet jelent a kibocsátás növelése tekintetében.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?