Padovában az aperitivo hagyománya - a vacsora előtti, jellemzően kültéri italozás - az elviselhetetlen hőség miatt gyakorlatilag megszűnt idén. A helyi vendéglátóipari szövetség mintegy hatszáz vállalkozást felmérő kutatása szerint a cégek több mint 80%-a körülbelül 20%-os forgalomcsökkenésről számolt be a legutóbbi hőhullám idején. Egy ilyen mértékű visszaesés teljes egészében felemészti a profitmarzsot - közölte Federica Luni, a szövetség elnöke.

A probléma messze túlmutat Padován. A Moody's becslése szerint a tavalyi európai hőhullámok 43 milliárd eurónyi (50 milliárd dollár) gazdasági veszteséget okoztak, miközben a biztosítók mindössze mintegy 500 millió eurót fizettek ki. A hőség miatt vonatok késnek, a mezőgazdasági hozamok csökkennek, a gyárak hűtési költségei emelkednek, a munkavállalók termelékenysége pedig visszaesik a tartós kánikulában. A második negyedéves eredményeik kapcsán több nagyvállalat - köztük a svéd ITAB Group, az olasz Buzzi cementgyártó és a francia Worldline - is jelezte, hogy a forró időjárás negatívan hatott az üzletmenetére.

A hőség önmagában hagyományosan nem biztosított kockázat - mutatott rá Swenja Surminski, a Marsh éghajlati és fenntarthatósági ügyekért felelős ügyvezető igazgatója. A szélsőséges hőség ritkán okoz olyan látványos fizikai károkat, mint egy árvíz vagy vihar, de az általa kiváltott pénzügyi és működési zavarok ugyanolyan súlyosak lehetnek. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) számára készült 2023-as felmérés szerint a kis- és középvállalkozásoknak csupán 28%-a rendelkezett üzletszünet-biztosítással a vagyonbiztosítása részeként, és mindössze 17%-uknak volt nem vagyoni kárhoz kötött üzletszünet-fedezete.

A biztosíthatóságot tovább nehezíti, hogy a hőség jellemzően összetett, más kockázatokkal - aszállyal, erdőtűzzel, vízhiánnyal - összefonódó jelenség, nem pedig egyetlen, jól azonosítható káresemény. Ez különösen Európában jelent kihívást, amely a leggyorsabban melegedő kontinens. A Reuters Climate Monitor adatai szerint augusztus 11-én Nyugat-Európa átlaghőmérséklete közel 10 Celsius-fokkal haladta meg az 1961-1990-es átlagot.

A védelmi rés szűkítésére a biztosítók egyre inkább a parametrikus termékek felé fordulnak, amelyek automatikusan fizetnek, ha a hőmérséklet meghalad egy előre meghatározott küszöbértéket, így nem igényelnek hosszadalmas kárrendezési eljárást. A KBV Research jelentése szerint az európai parametrikus biztosítási piac 2031-re elérheti a 7,93 milliárd dollárt, ami 2025 és 2032 között évi 9,5%-os összetett növekedési ütemnek felel meg. Ezek a megoldások a mezőgazdaságban már használatosak, és a szakértők szerint a közlekedésben, valamint a munkavédelemben is alkalmazhatók lennének. Ugyanakkor a biztosítási innováció önmagában nem elégséges: a szakma szerint a vállalatoknak elsősorban a megelőzésbe - hűtési technológiákba, a munkafolyamatok áttervezésébe, valamint az ellátási láncok stressztesztelésébe - kell befektetniük, hogy ellenállóbbak legyenek az egyre gyakoribb hőhullámokkal szemben.