2018. június 20. szerda Rafael

Hírek - Agrárpénzek

Az új agrártámogatási rendszer legnagyobb buktatói

Június elsején napvilágra kerültek a Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos jogalkotási javaslatok. Az agrárszektor.hu nagy vonalakban már több alkalommal összefoglalta a várható fejleményeket, ezek nem sokban változtak az elmúlt hónapokban. A tagállamok csatája tulajdonképpen csak most kezdődik. Az alábbiakban az Agrárkamara véleményét adjuk közre a tervezett támogatási játékszabályok várható kockázatairól.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján elérhető egy tájékoztató a 2020 utáni agrárpolitikáról. Tömör, számokkal sűrűn tűzdelt, de érthető, 16 oldalas anyag, melynek végén a szervezet kifejti véleményét a brüsszeli tervekkel kapcsolatban. És itt találhatóak azok a buktatók is, amelyek a  szép célok megvalósulását a gyakorlatban akadályozni tudják. Ezeket az agrárszektor.hu a saját szavaival így foglalja össze:

1. Hosszú, támogatáshiányos időszak: A tagállamoknak stratégiai terveket kell készíteniük mind az egyes, mind a kettes pillér forrásfelhasználásához, amelyeket Brüsszel bírál el. Eddig a tervezési folyamat csak a kettes pillérre, azaz a vidékfejlesztési célokra vonatkozott. A bürokratáknak most sokkal több munkájuk lesz, vagyis a tervek jóváhagyása alaposan elhúzódhat. Ez azzal jár, hogy nemcsak a pályázatok meghirdetése késlekedhet, de a területalapú támogatások első kifizetése is.

2. Környezetvédelem a versenyképesség rovására: A KAP forrásainak hozzávetőleg 40 százalékát kell majd valamilyen módon a környezet védelmének szentelni. A NAK arra figyelmeztet, hogy Brüsszel anélkül követel "zöld" gyakorlatokat a gazdáktól, hogy ennek a gazdasági hatásait vizsgálta volna. A politikai szándék dicséretes, de a gyakorlatban könnyen kontraproduktív lehet.

3. Még nagyobb bürokrácia: A zöldítés bonyolult intézményét ugyan eltörlik, de sem a gazdák, sem a termelést ellenőrző intézmények nem lélegezhetnek fel. Egy sor új feladatot kapnak az intézkedések hatékonyságának mérésére. Ezért nagyon óvatosnak kell lenni a célok elérését jelző mutatók kidolgozásakor. Egy "hoztam is, meg nem is" elv mentén kellene megadni Brüsszelnek a foglalkoztatást, szervezettséget, tápanyag-visszapótlást, generációváltást, vízvédelmet stb. igazoló indikátorokat: mérjenek is változást, de ne jelentsenek a mostaninál nagyobb adatszolgáltatási kötelezettséget a gazdák részéről, illetve adatfeldolgozási kényszert a hivatalok oldalán. Nehéz lesz...

Vidéki tájkép: Romantikus és gazdaságos

A NAK egyebekben elutasítja a tagállamok közötti támogatás-kiegyenlítés tervezetét, mely szerint az átlagos támogatottságú országoknak - mint Magyarország is - hozzá kell járulniuk az átlag alatti támogatási szintű tagállamok támogatási büdzséjéhez. Ellenzi azt is, hogy a termeléshez kötött támogatások kerete a mostani 15 százalékos mértékről 12 százalékra essen a KAP forrásokon belül. Ma Magyarország ebből a keretből finanszírozza a stratégiailag fontos ágazatokat és kultúrákat. Például ennek köszönhetően maradt stabil a tejszektor az orosz embargót és a tejkvóta kivizetését követő uniós válság idején.

A tervezetnek vannak persze pozitív vonásai is, például a fiatalok, a szaktanácsadás vagy a digitalizáció támogatása terén, de hasznosnak bizonyulhat a válságkezelésre tagállamonként elkülönítendő, 400 millió eurós krízisalap is. A tájékoztató teljes szövege ezen a linken érhető el.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu