A 27 éves oknyomózó riporter és barátnője meggyilkolása lavinát indított el nemcsak a szlovák közéletben, de uniós szinten is megmozdult a gépezet. Úgy látszik, Jan Kuciak halála kellett ahhoz, hogy a látszólag kifogástalanul működő forráselosztó gépezetben mégiscsak észrevegyék a korrupció és a maffia kezét. Az Európai Parlament küldöttsége a jogszabályi kereteket és intézményi hátteret rendben lévőnek találta, a sajtószabadságra és a civilek tevékenységére sem lehetett panasz Szlovákiában - ennek ellenére sikerült befészkelnie magát a megvesztegetésnek, csalásnak, hatalommal való visszaélésnek és zsarolásnak a politikusi körökbe, gyakorltilag átvéve a hatalmat a kormány felett.

Cselekvésképtelen Európa

Hogy nem vette észre az Európai Unió éveken át, hogy mi folyik itt? A közösség csalás elleni hivatala, az OLAF többször is jelezte, hogy valami nincs rendben a források elosztásában. Az utóbbi években nyolc vizsgálatot indítottak Szlovákiában, ezekből mindössze egyet hoztak nyilvánosságra, és annak sem lett semmilyen következménye. Úgy tűnik, az EU intézményrendszere képtelen kezelni az alapértékeivel szembemenő magatartást. Az Európai Parlament pártokba tagozódása is lehet egyfajta oka a bénultságnak. Robert Fico SMER pártja például a szocialisták csoportjába tartozik a parlamentben, míg Orbán Viktoré a konzervatí néppárti családhoz. Mindkét oldalon kerülik a "családtagok" kritikáját, így őrizve, védve saját tagságukat, fedezve egyúttal azok politikáját.

Muszáj új pályára állni

Az unió működésében változásokra van szükség, amit a brexit ütötte költségvetési hiány és a migráció is kikényszerít. Tekintve, hogy a vidéket érintő támogatási források még mindig a közös költségvetés csaknem 40 százalékára rúgnak, az esetleges módosítások az agrárpénzeket masszívan érintik. Miután a migrációval kapcsolatos feladatok támogatását az agrárminiszterek sikeresen kizárták a mezőgazdasági forrásokból, maradt a nagyobb tagállami hozzájárulás és az unió egyéb bevételeinek növelése a kieső összegek pótlására. Ez önmagában nem hozott volna változást a forráselosztás elveiben, a szlovák eset azonban ürügyet adott egy új szempont megjelenésére a Közös Agrárpolitikában.

59 milliárd euró a tét

A bizottság a következő, 2021-2027-es költségvetési periódusban két módon is csökkenteni akarja a kelet-európai tagállamoknak járó pénzeket - írta meg a portfolio.hu. Nemcsak a jogállami elvekhez, hanem a korrupció elleni sikeres küzdelemhez kötné az uniós források kifizetését, és több pénzt csoportosítana át Dél-Európába. Márpedig ma délelőtt komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottsága - adta hírül az MTI. Az elfogadott szövegben kiemelték:

Mint írták, 2008 óta Magyarország 19 pontot veszített a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész EU-ban, az OLAF pedig 2013 és 2016 között 41 ellenőrzést végzett az országban, amivel Magyarország a második legtöbbször vizsgált tagállam.

Günther Öttinger a jövő héten ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszakról szóló bizottsági elképzeléseket, de már most belengette, hogy a gazdaságok a támogatási összegek 6 százalékos csökkenésére készülhetnek a következő költségvetési ciklusban. A megszorítások mindkét pilllérben - a közvetlen és a vidékfejlesztési forrásokban is - érezhetőek lesznek. Mindezt tetézheti, ha Brüsszel valóban az agrárpénzek visszatartásával akarja büntetni a korrupciót, és erre felhatalmazást kap.