2020. július 12. vasárnap Izabella, Dalma

Hírek - Agrárpénzek

Egyszeri támogatást kapnak a magyar élelmiszer-feldolgozók: mától igényelhetik a pénzt

Hétfőtől nyújthatják be támogatási kérelmüket a hazai élelmiszer-feldolgozók, a kormány egyszeri támogatásából tevékenységük megerősítése mellett dolgozóik további foglalkoztatását biztosíthatják a cégek – mondta el a Magyar Nemzetnek Zsigó Róbert.
 
 

Mától nyújthatják be támogatási kérelmüket a hazai élelmiszer-feldolgozók, a kormány egyszeri támogatásából tevékenységük megerősítése mellett dolgozóik további foglalkoztatását biztosíthatják a cégek, mondta el a Magyar Nemzetnek Zsigó Róbert. A döntésről az Agrárszektor is beszámolt.

Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerint stratégiai jelentősége van annak, hogy egy ország képes-e biztosítani az önálló élelmiszer-ellátást. Az interjú során a Magyar Nemzet megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány is rámutatott arra, hogy az élelmiszeripar minden nemzet életében stratégiai szerepet tölt be. Arra a kérdésre, hogy hogyan állták a sarat magyar feldolgozók a válság idején, Zsigó Róbert elmondta, hogy komoly jelentősége van annak, hogy egy ország képes-e az önellátásra. Az államtitkár szerint nem elég, hogy egy országban az alapanyagot meg tudják termelni, korszerű feldolgozóiparra is szükség van. Ezért emelte stratégiai rangra a kormány az élelmiszeripart és készült el az ágazat fejlesztési stratégiája, a 2010-2020-as fejlesztési ciklusban pedig hozzávetőlegesen 360 milliárd forintnyi forrás jutott el a feldolgozókhoz. A kormány törekvéseit a járványügyi helyzet is visszaigazolta, a vállalkozások pedig bizonyították, hogy a válság idején is kiváló minőségű árukat tudnak gyártani.

Zsigó Róbert a járvány élelmiszeriparra gyakorolt hatásai kapcsán beszélt arról, hogy a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretein belül 25 milliárd forintot különített el az agrárium számára. Ebből nyolcmilliárd forintot fordíthatnak az élelmiszeripar megsegítésére.

A támogatási kérelmeket június 29-től július 12-ig nyújthatják be az érintettek, és foglalkoztatottanként legfeljebb 125 ezer forintot kaphatnak a cégek. Fontos, hogy csak azok igényelhetik a pluszforrást, akik vállalják, hogy az év végéig megtartják a fő tevékenységüket

– mondta Zsigó Róbert

Az államtitkár elmondta azt is, mire fordíthatják ezt az összeget a cégek. Zsigó Róbert szerint nem beruházási vagy fejlesztési támogatásról van szó. Ez egy egyszeri hozzájárulás, amely a meglévő munkahelyek védelmét és a cégek talpra állítását szolgálja. Ebből az összegből a saját vállalkozásukat, tevékenységüket erősíthetik meg az üzemek, a dolgozóikat pedig tovább tudják foglalkoztatni.

Zsigó Róbert beszélt arról, hogy alapvetően azonos feltételek vonatkoznak a kisebb és nagyobb feldolgozókra, de a kormány a 250 fő feletti cégektől azt kéri, hogy a támogatás 10%-ának mértékéig kössenek adományozási szerződést a karitatív tanácsot alkotó szervezetekkel vagy a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel. A kormány ezzel az intézkedéssel is szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy azok az emberek, akik a koronavírus miatt elvesztették a munkájukat, más egyéb kormányzati támogatás mellett ebben a formában is segítséget kaphassanak.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nemrég lezárult Karanténkutatás elnevezésű felmérése kapcsán az államtitkár elmondta, hogy azt szerették volna látni, hogy milyen változásokat hozott a járvány a vásárlói szokásokban és a fogyasztásban, az eredményeket látva pedig szeretnének felkészültebbek és tapasztaltabbak lenni, ha egy hasonló helyzet érné az országot a jövőben. Az egyik nagyon fontos tanulság az volt, hogy felértékelődött a vásárlók körében a termékek tartóssága és csomagolása. Szintén fontos megállapítása volt a kutatásnak, hogy alaposan visszaesett a vásárlások száma, a legtöbben heti egy alkalommal szerezték be a szükséges hozzávalókat. Sokan elkezdtek otthon főzni, a kosarakba így főként a sütés-főzés alapanyagai kerültek, s mivel jutott idő a menü megtervezésére, ezért a bevásárlás is tudatosabban történt. Ennek köszönhetően az élelmiszer-pazarlás is csökkent a háztartásokban.

A veszélyhelyzet első időszakában történő élelmiszer-felhalmozások kapcsán Zsigó Róbert elmondta, hogy a felmérés idején a lakosságnál átlagosan 36 kilogramm élelmiszer volt. A veszélyhelyzet végéhez érve pedig azt kérték a fogyasztóktól, hogy amire nincs szükségük, azt a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen indított kampány keretében adományozzák el. A kezdeményezésnek köszönhetően országszerte 89 átvételi ponton lehetett leadni az adománynak szánt élelmiszert. Mivel az akció június ­16-án zárult, ezért annak eredményéről még nincsenek pontos számok. Az államtitkár fontosnak tartotta elmondani, hogy elsősorban nem az volt a céljuk, hogy minél több élelmiszer jusson el ezekre a pontokra, sokkal inkább figyelemfelhívásnak szánták az ­akciót

Szeretnénk, ha a fogyasztók minél szélesebb körében elterjedne a tudatos, megtervezett vásárlás

– mondta Zsigó Róbert.

Nemrég jelent meg az élelmiszertörvény módosítása, amely szerint külföldi termékek esetében a forgalmazó, a hazai áruknál pedig a gyártó felel azért, hogy egy azonos márkanevű termék összetétele és minősége ne különbözzön az Európai Unió egyes tagországaiban. Ennek kapcsán Zsigó Róbert beszélt arról, hogy néhány éve derült fény arra – egy magyarországi és egy szlovákiai kutatás eredményeként –, hogy egyes multinacionális élelmiszergyártók más minőségben kínálják termékeiket a kelet-közép-európai blokkban, mint az unió nyugati felében. Bár az Európai Unióban kezdetben tagadták a kettős minőség létezését, később az Európai Bizottság vezetői is elismerték, hogy a gyártók élnek ezzel a módszerrel. Az államtitkár elmondta, hogy számos partnerországgal együtt Magyarországnak sikerült elérnie, hogy bekerüljön a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé a kettős minőségű élelmiszerek gyártása. Az új irányelvet pedig a tagállamoknak is át kell ültetniük a hazai jogrendjükbe. Magyarország pedig eleget tett ennek az élelmiszertörvény módosításával, ami viszont még fontosabb, hogy a kormány a teljesítéshez szükséges jogköröket megadta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), vagyis Magyarországon az élelmiszerlánc-felügyelet megfelelő hatáskört kapott a tisztességtelen gyakorlat elleni fellépéshez.

Zsigó Róbert azt is elmondta, hogy a módosított élelmiszertörvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozása még folyamatban van, de a részletszabályok fogják majd tartalmazni a szankciórendszer mellett azokat a kivételeket is, amikor a gyártók eltérhetnek az azonos összetételtől. A cél az, hogy ha a feldolgozó valamilyen oknál fogva más alapanyagokat használ, ezáltal más minőségű terméket kínál a nyugati piacon, mint hazánkban, akkor azt kötelezően jelölnie kelljen majd a terméken. Az államtitkár szankciókról egyelőre csak annyit árult el, hogy a Nébih ezt követően is őrszemként ügyel majd az élelmiszerlánc minden folyamatára, s ha kell, szigorúan fellép a jogsértőkkel szemben. A tisztességtelen gyártókról pedig, ahogy eddig is, a vásárlók is értesülni fognak.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu