2021. április 20. kedd Tivadar

Hírek - Agrárpénzek

Jönnek az új beruházások az agráriumban: több hitelre lesz szükség

Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan válságállóbb a többi ágazatnál, a pandémia itt is éreztette hatását. Az állattenyésztésben szerényebb termeléscsökkenés mutatkozott, a koronavírus-járvány hatásai azonban elsősorban ebben az ágazatban mutatkoztak meg – mondta az Agrárszektornak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, pillanatnyilag az alacsony felvásárlási árak és az elszállt takarmány-alapanyag árak okoznak komoly problémát a termelők számára, biztató azonban, hogy a sertés és a baromfi esetén is megélénkült a kereslet, az árak pedig emelkedni kezdtek. A szakemberrel emellett arról is beszélgettünk, hogy a 2019-es évhez képest miként változott az agrár hitelállomány 2020-ban, illetve előrejelzéseik szerint mi várható a hitelállományok tekintetében 2021-ben.
 
 

A koronavírus-járvány hatását az agrárium és az élelmiszeripar is megérezte, a pandémia azonban nem minden ágazatot érintett ugyanúgy. Összességében mit lehet mondani, hogyan élte/éli meg a magyar agrárium ezt az időszakot?

Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan válságállóbb a többi ágazatnál – ahogy 2008-ban is láthattuk –, a pandémia valamennyi szektorban, így az agráriumban is éreztette hatását. Emellett egyéb nehézségek is jelentkeztek az elmúlt évben, de mindezek ellenére 2020-ban az agrárium összességében jól teljesített. A KSH legfrissebb adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 4,8%-kal, a bruttó hozzáadott érték pedig 9,9%-kal nőtt 2019-hez képest. Ebben a növekményben a mezőgazdaság egészét tekintve az árak emelkedése játszott szerepet.

Az egyes szektorokat tekintve az agráriumban, melyek bizonyultak a leginkább megbízhatónak, és melyeket érintette súlyosabban a válság?

A növénytermesztést és a kertészetet (főleg a gyümölcsféléket) a tavaszi aszály és fagykár sújtotta, a betakarításkor pedig a csapadékos időjárás okozott gondokat. Mindezek ellenére a volumen mindössze 3,3%-kal lett kevesebb az előző évinél, amit az árak 10,3%-os emelkedése ellensúlyozott. Ennek eredőjeként a növényi és kertészeti termékek kibocsátása 6,6%-kal lett több 2019-hez képest.

Az állattenyésztés esetében a termelés csökkenése mindössze 1,3% volt, s az árak a növénytermesztéshez és a kertészethez képest kisebb mértékben, 3,3%-kal emelkedtek, aminek következtében az állattenyésztés kibocsátása 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szerényebb termeléscsökkenés ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a pandémia hatásai elsősorban az állattenyésztésben mutatkoztak meg. A belföldi kereslet csökkenése - főleg a HORECA szektor kiesése miatt - és az export visszaesése kiemelten sújtotta a vízi szárnyas ágazatot. A 2020. évi vágóhídi statisztika szerint tavaly a sertésvágások száma 1,8%-kal nőtt, a baromfivágás viszont 1,7%-kal csökkent. Ezen belül a csirkevágás 4,4%-kal nőtt, a pulyka lényegében szinten maradt, miközben a liba- és a kacsavágás 45,9, illetve 27,5%-kal csökkent az előző évhez képest.

Sem a baromfi-, sem a sertéságazat nincs jó helyzetben, egyiket a madárinfluenza, másikat az afrikai sertéspestis sújtja már jó ideje. Emellett néhány hónapja a magas takarmányárak is nehezítik a gazdák életét. Mik a kilátások, illetve mit mutatnak az előrejelzések, meddig emelkedhetnek még a gabona- és ezzel együtt a takarmányárak?

Az állattenyésztésben egy évet önmagában nézni nem érdemes, általában három éves időszakokat indokolt értékelni. Az kétségtelen, hogy pillanatnyilag gondok vannak mind a két abrakfogyasztó ágazatban, alacsonyak a felvásárlási árak és a takarmány alapanyagok árai az egekben vannak. Ez az elmúlt három évet tekintve nem volt mindig így és nem is lesz hosszabb távon. Az árak változását a hazai viszonyokon túlmenően a mindenkori világpiaci folyamatok és kilátások határozzák meg. A gabona és a szója esetében kedvező változást az új termés hozhat.

Ami összességében biztató, hogy úgy a sertés, mint a baromfi esetén a kereslet megélénkült, az árak emelkedni kezdtek, s ez a trend minden bizonnyal folytatódni fog.

Az árak növekedése mérsékelni fogja a magas takarmányköltségek miatti veszteséget, de az új termésig jövedelmező termelés az átlagosnál jobb hatékonyságú, nemzetközi szinten termelő gazdálkodóknál várható.

Harnóczi György (Forrás: OTP Bank)

Hosszú és rövid távon a gabona- és takarmányárak emelkedése milyen hatással lehet a sertés- és baromfiágazatra/piacra?

Ha ágazatonként vizsgáljuk a kérdést, a sertéshúspiac kilátásait az afrikai sertéspestis-járvány (ASP) miatt az elkövetkező néhány évben is nagyfokú bizonytalanság övezi. Magyarországon rekordalacsony a sertésállomány, utoljára 1946-ban mértek ennél kisebbet. Hazánknak a sertéstartás valamennyi fontosabb termelési, hatékonysági mutatóján javítania kellene. Erre adott a lehetőség, az ágazat célirányos beruházásokkal gyorsan, ígéretes megtérüléssel fejleszthető. A beruházásoknál, illetve a beruházási támogatások kialakításánál elengedhetetlen a mind szigorúbb környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti követelményeknek való megfelelés, továbbá a klímaváltozás, valamint a genetikai lehetőségek együttes figyelembevétele. Az elkövetkező időszakban a hangsúlyt a zöldmezős beruházásokra kell helyezni. A baromfi-termékpálya kilátásai ígéretesebbnek tűnnek. A hazai baromfiágazat fajtakínálata diverzifikált, a biológiai alapok jók, a takarmánybázis megfelelő. A csirkehizlalás továbbra is jövedelmező tevékenység, az ágazat versenyképességében azonban kulcsfontosságú a méretgazdaságosság érvényesülése. A hazai baromfivertikum stabil helyzetét elsősorban annak köszönheti, hogy vertikálisan erősen koordinált, 85-90%-ban a teljes termékpályán átívelő integrációkban működik, jellemzően magyar tulajdonban. Magyarországon a szakma megítélése szerint 2030-ig évente akár 5%-os bővülés is reális lehet.

A 2020-as év minden iparág, így az agrárium számára is tartalmas volt, számtalan olyan váratlan esemény volt, amelyre a piaci szereplőknek, termelőknek, vállalkozásoknak, cégeknek azonnal reagálniuk kellett. Ezek alapján a 2019-es évhez képest hogyan változott az agrár hitelállomány 2020-ban?

2019-ről 2020-ra az agrár hitelpiac 158,3 milliárd forinttal növekedett, a növekmény főleg a társas vállalkozások esetében történt (45-55 % - élelmiszeripar-mezőgazdaság arányban). Az egyéni élelmiszeripari piac gyakorlatilag változatlan maradt a teljes hitelállományon belül 6,15 milliárd forintos állománnyal, míg a társas vállalkozások piaca 600 milliárd forintra nőtt az előző évi 536 milliárd forintról. Az egyéni mezőgazdasági piac a 2019-es évhez képest 17 milliárd forinttal növekedett 349 milliárd forintról 366 milliárd forintra, míg a társas piac állománya jelentősebb, 77 milliárd forintos növekedést mutatott ugyanezen időszak alatt és a 2020-as záró állománya 464 milliárd forint volt. Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, az agrár hitelpiac 2016 és 2020 között, összességében, 592 milliárd Ft-tal növekedett, a növekedés 62%-a a mezőgazdasági szektorban, 38%-a az élelmiszeriparban történt.

Számunkra a tavalyi év egyik nagy eredménye, hogy teljesítettük az OTP Agrár korábban meghatározott stratégiai célját, és az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások finanszírozásának piacán részesedésünk már meghaladja a 20 százalékot.  

Mit prognosztizálnak, mi várható a hitelállományok tekintetében 2021-ben?

A jövőre vonatkozó várakozásainkat tekintve általánosságban elmondható, hogy az agrárium hitelállománya tovább fog nőni a következő években. Egyrészt a nagyarányú, támogatásokkal ösztönzött fejlesztésekkel összefüggésben a beruházási és támogatás előfinanszírozási hitelek állománya nőhet. Másrészt a beruházások megvalósulása támaszt várhatóan többlet forgótőke igényt, ami az üzemviteli hitelek növekedésével járhat.

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését az OTP Agrár támogatta.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu