Ősszel újabb nagy élelmiszerdrágulási hullám várható Magyarországon

agrarszektor.hu
Válságos helyzetbe kerültek a hazai állattenyésztési vállalkozások, mert a drasztikus költségnövekedések a leghatékonyabban gazdálkodókat is a veszteségesség határára sodorták - hangsúlyozza agrárszektor.hu-nak adott interjújában Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding csoporthoz tartozó MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Többek között az orosz-ukrán háború hatására is megugró inputanyag- és takarmányárak miatt a magyar agráriumból ma több százmilliárd forintnyi forgótőke hiányzik, elsősorban az állattenyésztő ágazatokban. Ahhoz, hogy az agrárium szereplői ne menjenek tönkre, a durva költségnövekedéseknek be kell épülniük a fogyasztói árakba, ezért az idei betakarítás után - várhatóan ősztől - újabb nagy élelmiszerdrágulási hullámra számíthatnak a hazai vásárlók.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Az orosz-ukrán háború miatti drasztikus áremelkedés az agrárgazdaságban is rendkívüli helyzetet teremt. A terményárrobbanás a növénytermelőknek extraprofitot hozhat, az állattenyésztők viszont a takarmánydrágulás következtében kifejezetten rosszul járhatnak. A gyorsan megváltozott piaci viszonyok mennyire "szórhatják meg" a hazai agrárvállalkozásokat?

Úgy látjuk, hogy erőteljesen megszórhatják. A mai helyzetre jellemző, hogy talán még sohasem volt ekkora feszültség az állattenyésztők és a növénytermelők között. Ez abból is fakad, hogy a 90-es évek elejéig az üzemeken belül az állattenyésztés eléggé egybeforrt a takarmánytermesztéssel, mára viszont olyan modell alakult ki, ahol az állattenyésztési tevékenység - főként az abrakfogyasztó sertés- és a baromfitermelés - elvált a takarmánynövények termesztésétől. A mai szituációban, amikor a terménypiacokon ennyire elszálltak az árak, a növénytermelők nyilvánvalóan jó helyzetben vannak, de azért azt se felejtsük el, hogy az inputanyagárak is elképesztően elszabadultak. A földgázból előállított nitrogénműtrágya tonnája két év alatt 70 ezerről 240 ezer forintra drágult, a nagyrészt Oroszországból származó kálium- és foszfortartalmú műtrágyák ára pedig 80-90 százalékkal növekedett, most pedig ezeket a háború miatt nem is lehet beszerezni. A kialakult helyzetben talán az nevezhető szerencsésnek, hogy a hazai mezőgazdasági géppark fejlesztése az elmúlt tíz-tizenöt évben nagyon erőteljes volt, és ez most meghálálja önmagát. A gépek és az alkatrészek ugyanis a globális piacról érkeznek, és a beszerzések itt is körülményesebbé váltak, így aki az utóbbi időszakban korszerűsített, most kevésbé kitett a géppiaci nehézségeknek.

A háború hatására ráadásul látványosan átalakult a makrokörnyezet is, amit a 400 forint környékén mozgó forint/euró árfolyam is jelez. A gyengébb forint azonban agrárszempontból nem feltétlenül lehet kedvezőtlen, hiszen növelheti az exportorientált ágazat bevételeit, ronthatja a konkurens import versenyképességét vagy például az átváltási árfolyam változása miatt bővítheti az euróban érkező uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat. Összességében jó vagy rossz a forintgyengülés a hazai agrárium számára?

Szerintem túlértékeljük a forintgyengülés kedvező hatásait. Az agrárium valóban nettó exportőr, de éppen az a probléma, hogy elsősorban alapanyagokat - legnagyobbrészt gabonaféléket - szállítunk ki, nem pedig feldolgozott termékeket, amelyeknek jóval nagyobb hozzáadott értéke lenne. Ezzel szemben a mezőgazdasági termeléshez felhasznált inputanyagok - növényvédő szerek, műtrágyák - zöme importból származik, és ahogy az imént már említettem, nem igazán gyártunk mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket sem, illetve a géppark működtetéséhez szükséges üzemanyagok is importból származnak. 

Tehát ha a szaldót nézzük, a gyenge forint nem annyira előnyös az agrárium számára. A forintgyengülés akkor lenne jó, ha az inputanyagigényeket is teljes mértékben hazai piacról fedeznénk, a késztermékeket pedig exportálnánk. Akkor a gyengülő forinton nagy ágazati haszon lenne, de így nincs.

A jegybanki alapkamatemelések is jelzik, hogy az agrárgazdaságban is vége szakadhat az olcsó hitelek korszakának. Mennyire drágultak eddig az agrárvállalkozások számára felhasználható hiteltermékek, és mi várható az év hátralévő részében?

Az agráriumban a hitelezés most többféle prés alá kerülhet. Az elmúlt időszakban akadt nyolc-tíz olyan év, amikor az ágazat jól teljesített, megtermelte a jövedelmet, így könnyen finanszírozható volt, és a bankok még az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozásoknak is mertek pénzt folyósítani. Sokféle és olcsó forrás állt rendelkezésre támogatott formában vagy kedvezményes kamatozással. Elég jól ki is stafíroztuk az ügyfeleket, és ma is szépen vannak még olyan hiteltermékek, amelyek alacsony - akár egy-két százalékos - kamatszinten futnak, és még ki sincsenek használva. Most azonban azt is látni kell, hogy a hitelkamatok is elszálltak, hiszen az alapkamat már elérte a 7,75 százalékot. Ha erre a banki marzsot és kockázati felárat rátesszük, már 10 százalék feletti kamatokról beszélhetünk, és a hiteldrágulásnak ezzel koránt sincs vége. Az új kamatszinteket kitermelni komoly feladat, és ezt ráadásul olyan szituációban kellene megtenni, amikor például az állattenyésztési ágazatok finanszírozhatósága erőteljesen romlott. A legtöbb állattenyésztési vállalat jelenleg nem termel profitot, vagyis még a tőkét sem tudja visszafizetni, nemhogy a kamatot.

A felgyorsult infláció egyik komoly kedvezőtlen hatása, hogy drágulnak a beruházásokhoz szükséges alapanyagok és nőnek a kivitelezési költségek is. Mennyire sarkallhatja ez az agrárcégeket arra, hogy letegyenek tervezett fejlesztéseikről, vagy például akár visszaadják elnyert pályázataikat a hazai agrárgazdasági beruházásokat ösztönző, magyar társfinanszírozású uniós Vidékfejlesztési Programban (VP)

Jelentős infláció van, és ez az agrárgazdaságban is erőteljesen növeli a beruházások építőanyag- és kivitelezési költségeit. Az új magyar Vidékfejlesztési Program például minden korábbinál nagyobb, több mint 4500 milliárd forintnak megfelelő támogatási összeget tartalmaz, amely azonban az általános drágulás miatt jelentős részben elinflálódhat. Így előfordulhat, hogy az elnyert 50 százalékos támogatás már csak 25 százalékot ér majd, mire egyes ügyfelek elkezdenék beruházásaikat. Emiatt még több hitelre lenne szükségük, amelyhez már csak jóval magasabb kamattal juthatnak hozzá. Ennek következtében pedig változhatnak a megtérülési idők is, és ha valaki eredetileg mondjuk hét-nyolc éves megtérüléssel tervezett, most ezt át kellene ütemeznie akár tizennégy-tizenöt évre is. Az új körülmények hatására szerintem sokan visszaadják majd VP-s pályázataikat, de ebben a bankszektor is szűrőszerepet tölthet be. Azokat az ágazatokat ugyanis, amelyek nem termelnek eredményt, egyszerűen nem lehet finanszírozni, mert hiteleiket nem tudják visszafizetni. Most látszik igazán, milyen előnybe kerülhetnek azok, akik az elmúlt években olcsó NHP-s és más banki forrásokkal végrehajtották szükséges fejlesztéseiket.

Az új piaci és gazdálkodási körülmények befolyásolhatják a banki követelményeket és hitelfolyósítási feltételeket is. Az agrárvállalkozásoknál mire figyelnek jobban az eddigieknél a bankok?

E téren nincsenek nagy változások, gyakorlatilag ugyanazt csináljuk, mint eddig. Készítünk egy üzleti tervet, és megnézzük, mely ágazatokban milyen költségekkel dolgoznak az ügyfelek, milyen piacokon értékesítenek, mekkora jövedelmet érnek el és ki tudják-e termelni a tőkét plusz a kamatokat. Ez alapján hozunk ma is döntéseket, de sok vállalkozásnál most már gondot okozhat, hogy ami eddig kitermelhetőnek látszott, nem biztos, hogy ezután is az lesz. 

További probléma, hogy a magyar agráriumból jelen pillanatban több százmilliárd forintnyi forgótőke hiányzik a megugró inputanyag- és takarmányárak miatt. Ezt valakiknek valahol bele kell tenniük az ágazatba.

Nemrég érkezett a bejelentés arról, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a hitelfelvételekhez július elsejétől új kedvezményes kezességvállalási konstrukciót léptetett életbe, a Kavosz Zrt.-nél pedig Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházásfinanszírozási eszközt vezettek be a kis- és középvállalkozások számára. Szükség lehet-e további állami intézkedésekre is a forráshiány és a finanszírozási gondok enyhítésére?

Nem vagyok híve a felülről jövő, "helikopteres pénzszórásnak", de ma úgy látom, hogy az állattenyésztőket meg kellene segítenie az államnak. Most ugyanis tényleg baj van, mert akkorát növekedett a takarmányköltség, hogy még a leghatékonyabban gazdálkodók is a veszteség határát súrolják. A baromfi-, a tej- és a sertéságazatot egyaránt gondok sújtják, ezért át kellene hidalni azt az időszakot, amíg az állati termékek felvásárlási árai lekövetik a növekvő termelési kiadásokat. Egy broilercsirke előállítási költsége például egy év alatt 400 forinttal emelkedett, miközben az elmúlt öt évben összesen nem nőtt 100 forinttal sem, így ma egy csirkét majdnem kétszer annyiba kerül előállítani, mint öt évvel ezelőtt. Hasonló a helyzet a sertéságazatban is, ahol egy hízó átlagos előállítási költsége egy év alatt 43 ezerről 75 ezer forintra nőtt, és ezt a plusz finanszírozási forrást az állattenyésztőknek nincs honnan beletenniük a termelésbe. Ezt banki vagy támogatási forrásból pótolni kellene, mert ha nem tesszük meg, és a szektor jelentős része a mai helyzetet nem éli túl, újra csökkenhet a magyar állattenyésztési szektor kibocsátása. Ha pedig a kereslet az állati termékek iránt nem esik vissza, a kieső hazai termelést importból kellene beszerezni, és ez nemkívánatos irány lenne a magyar agráriumban. Ahol gabonára alapozott állattenyésztés folyik a világon, mindenütt ugyanez a probléma, de sok helyen tőkeerősebbek a vállalkozások, vagy az állam jobban belenyúl a folyamatokba. 

Láthatók azonban már biztatóbb jelek is, mivel az állattenyésztési termékek ára a hazai piacon is emelkedésnek indult. Ez azt jelenti, hogy az üzletekben az állati eredetű élelmiszerek is szép lassan átárazódnak, és ez ellen - bár a kormány több alapvető terméknél a maximált áras rendszert nemrég újra meghosszabbította - hosszabb távon nem lehet mit tenni. A fogyasztóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy az élelmiszervásárlásokkor (is) jóval mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk.

A Magyar Bankholding létrejöttével a közelmúltban valósult meg a a Budapest Bank és az MKB Bank fúziója, amelyhez jövő májusban a Takarék Csoport is csatlakozik. Figyelembe véve a mára kialakult gazdasági és piaci helyzetet is, hogyan változhat a Takarék Csoportnál eddig kialakított agrárfinanszírozási stratégia?

Az áprilisi fúzióval a Budapest Bank beolvadt az MKB Bank Nyrt.-be, a Takarékbank pedig az MKB leányvállalatává vált, 2023 májusában pedig jogilag is fuzionál az MKB Bankkal. A változások részeként az MKB-nál is létrehoztunk egy agrár- és élelmiszeripari üzletágat, amely országosan több mint 240 fővel üzemel, és a későbbiekben 45 vidéki agrárcentrumot működtet majd. Nálunk nem lesz finanszírozásból kizárt ágazat, és piacvezető finanszírozóként azokat keressük, akik hosszú távon eredményesen tudnak gazdálkodni. Külön hangsúlyt fektetünk az élelmiszeripari nagyvállalati ügyfelekre, ezért kialakítottunk egy kiemelt munkacsoportot Budapesten, illetve kelet-nyugat-magyarországi megosztásban is. Ma már nagyon sokan látják, hogy az élelmiszer-előállítás visszafordíthatatlanul felértékelődött a világban, a nemzeti kormányok pedig egymás után ismerik fel, hogy az élelmiszerbiztonság, illetve a megfelelő mennyiségű és minőségű termékre alapozott élelmiszerellátás mennyire fontos kérdéssé vált. Mi ezt a folyamatot szeretnénk idehaza kiemelte finanszírozni, és ebben piacvezetők akarunk lenni.

Kérdés, hogy a hazai élelmiszeripari vállalkozások közül mennyien élhetik túl a jelenlegi helyzetet. A cégek présbe kerültek, mert az alapanyag- és az egyéb költségek emelkedése miatt mindenképpen árat kell emelniük. Ha ez nem sikerül, termelésük veszteségessé válhat, ha viszont a jelentős árnövelések megjelennek a fogyasztói árakban, keresletcsökkenés következhet be. Számítani lehet-e nagyobb mértékű iparági vállalati csődökre?

Az élelmiszeripari cégek nem tudnak mit csinálni, átadási áraikban le kell követniük költségeik növekedését. E téren csak az a kérdés, hogy az áremelések gyorsan vagy lassan mennek-e végbe. Ha lassan, akkor a működés átmenetileg veszteséget termelhet, ha nagyon lassan, egy-egy cég akár tönkre is mehet, de ma élelmiszeripari csődhullámtól nem tartunk Magyarországon. Egyébként az iparág az utóbbi időszak fejlesztései révén jobb helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt, de a döntő tényező az lesz, ki hatékony, ki nem. Ki az, aki ugyanazon a költségszinten jóval nagyobb hozamot állít elő vagy ugyanazt a hozamot alacsonyabb költség mellett termeli meg. Arra nem számítok, hogy a fogyasztás jelentősen csökkenne, ezért az élelmiszeripart tovább kell fejleszteni, mert az élelmiszertermelés a nehézségek ellenére is a legválságállóbb ágazatnak tekinthető. Közhely, de tény, hogy enni mindig fognak az emberek, és az élelmiszereket meg kell venniük. Az európai fogyasztók a növekvő árakat is ki tudják fizeni, bár kétségtelen, hogy Nyugatról Keletre haladva az élelmiszerkiadások jövedelmeik egyre nagyobb hányadát teszik ki. 

Persze lesznek olyan társadalmi szegmensek, ahol a drágulás komoly problémát okozhat. Akik havi 150-200 ezer forintos jövedelemből élnek, azoknál súlyos változást jelent, ha élelmiszervásárlási kiadásaik érzékelhetően emelkednek.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatásai szerint az élelmiszerárak idén májusban több mint 18 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Az év végéig milyen további drágulás várható a hazai boltokban?

A jelenlegi állattenyésztési és növénytermesztési termékek fogyasztói árai még egy korábbi, alacsonyabb inputanyag-árszinthez kötődnek. Az idei betakarítás után azonban például az állattenyésztőknek új árszínvonalon előállított takarmányokkal kell majd dolgozniuk, amelyek akár további 30 százalékkal is drágulhatnak. Ahogy már említettem, ez az áremelkedés részben vagy egészben, lassan vagy gyorsan áttevődik majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari átadási árakba, különben a piaci szereplők tönkre mennek. Így a későbbiekben - különböző mértékben és időpontokban - az újabb áremelkedések is beépülnek az élelmiszerárakba. Fogyasztói szempontból tehát rossz hír, hogy ősszel újabb nagy élelmiszerdrágulási hullám jöhet.

A nyári aratás megkezdődésével most a gabonabetakarítási eredmények foglalkoztatják leginkább az ágazati szereplőket. Az orosz-ukrán háború a gabonapiacot is alapvetően felforgatta, de Magyarországon az aszály is komoly gondokat okozott. Milyen gabonatermés valószínűsíthető 2022-ben?

Szárazság szempontjából az ország egészétől el kell választani az Alföldet, mert igazán ott van aszály, másrészt az őszi vetésű növényeket külön kell kezelni a tavasziaktól, mert a csapadékhiány a különböző kultúrákat eltérően viselte meg. A napraforgónál és a kukoricánál a legtöbb helyen még nincsenek nagy gondok, de az Alföldön a búza, a repce és az árpa helyzete kritikus. Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében akadnak olyan térségek, ahol 130 milliméternyi eső hiányzik, ezért borzasztó gyenge hozamok várhatók. Máris vannak olyan táblák például, amelyeken hektáronként 2 tonna árpa termett a korábbi nyolc tonna helyett. De mivel e probléma Magyarország termőterületének 30-40 százalékát érinti, és ott is maximum 50 százalékos kiesések fordulnak elő, az őszi gabonákból összességében maximum 20 százalékkal csökkenhet a termés tavalyhoz képest. Magyarország nagy gabonaexportőrnek számít, vagyis a betakarított gabonamennyiség évről évre jóval meghaladja a belföldi igényeket, ezért az idei terméscsökkenés nem okozhat haváriát. 

Nem dúskálunk majd a gabonában, de átmenőkészletek is vannak, így arról beszélni, hogy az aszály miatt nem terem elegendő árumennyiség, erős túlzás, sőt a betakarított termésből exportra is jut majd.

Az agrártárcához tartozó Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint ma 140 ezer forinthoz közelítő tonnánkénti búzaárak jellemzik a hazai piacot. Áralakulás szempontjából mi várható a júliustól kezdődő új gabonaszezonban?

A búzaárakban is dimenziót váltottunk, ezért el kell felejteni az 50-60 ezer forintos tonnánkénti felvásárlási árakat. A gazdálkodók 240 ezres forintos tonnánkénti árat is elérő műtrágyával termeltek és például nőtt az aratáshoz vagy a szárításhoz felhasználható energiahordozók ára is, így nincs semmilyen ok a terményárak csökkenésére. A magyar gabonák árát alapvetően a világpiaci viszonyok határozzák meg, azt pedig láthatjuk, hogy a világpiaci árak változatlanul magasak. Nemzetközi szinten abból származhat hatalmas probléma, ha a háború miatt Ukrajnából nem lehet elszállítani azt a 20-25 millió tonna gabonát, amelyre Észak-Afrika és a Közel-Kelet ellátásához szükség lenne. E mennyiség onnan egyértelműen hiányozhat, és ennek következtében akár éhséglázadások is kirobbanhatnak. Nem véletlen, hogy e helyzetben azok az országok is óvatosak, amelyeknek elegendő gabonájuk van. Ez indokolja a kormány által bevezetett hazai gabonakiviteli bejelentési rendszer fenntartását is, amely egyértelműen jó lépésként értékelhető. Az árumozgások monitorozásával az Agrárminisztérium azt is láthatja, mennyi gabona van az országban.

Az aratás megkezdése előtt több hír is napvilágot látott arról, hogy 800 forintba kerülhet az új búzából készült kenyér kilója. Az AKI piaci árinformációs rendszere szerint a félbarna kenyér kilónkénti átlagára ma 440 forint körül mozog, tehát a 800 forintos ár kialakulásához az eddigi árszintnek csaknem meg kellene duplázódnia. Előfordulhat ekkora árnövekedés?

A kenyérárról általában nem lehet beszélni, mert amíg régebben a búzából minden pék fehér kenyeret sütött, ma a vásárlók akár tízféle kenyér közül is válogathatnak, ha egy-egy élelmiszerboltba betérnek. Önmagában tehát a 800 forintos kilónkénti ár értelmezhetetlen, de az biztos, hogy a kenyérféleségek is drasztikusan drágulhatnak a jelenlegi árszintekhez képest. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a búza, illetve a liszt ára a kenyérárakban csak 30-40 százalékos részarányt képvisel, a fennmaradó hányad nagy részét a szintén csillagászati magasságokban lévő energiaárak teszik ki. A tényleges áralakulásban azonban az általános áremelkedés mellett szerepet játszanak "lélektani szempontok" is, hiszen a kenyér a legalapvetőbb élelmiszernek számít. Természetesen nem mindegy, hogy 440 vagy 800 forint a kilónkénti ár, de valljuk be, a fogyasztók sok esetben jóval nagyobb összegeket is elköltenek feleslegesnek tűnő dolgokra. 

Ezen kívül az is megfigyelhető, hogy amikor az infláció a mostanihoz hasonlóan vágtat, a kereskedők is hajlamosak arra, hogy felülárazzanak egyes termékeket. Amíg tehát a jelenlegi zűrzavaros piaci-gazdasági helyzet nem tisztul, az árképzéseknél a kereskedőknek is önmérsékletet kellene tanúsítaniuk, és ez igaz lehet az új búzából készült kenyérféleségeik fogyasztói áraira is.

Képek forrása: Kaiser Ákos

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Agility+Alliance csomagajánlat (x)

Őszi kalászosok őszi gyomirtása – nézze meg a saját szemével, hogy mi a szakemberek véleménye, mit mutatnak a tavaszi eredmények.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?