2019. augusztus 18. vasárnap Ilona

Hírek - Agrárpénzek

Ők azok, akiket igazán nagyra értékelnek a bankok

Az elmúlt években folyamatosan nőtt az agráriumban tevékenykedő vállalkozások hitelállománya, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődött az agrárfinanszírozás szerepe. A Portfolio és az agrárszektor.hu közös szakmai rendezvényén, az Agrárszektor 2015 konferencián a hazai agrárfinanszírozás jelenlegi helyzetét és gyakorlati lehetőségeit vitatták meg Magyarország vezető szakemberei.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Bankként minden olyan alaptermékkel és szolgáltatással rendelkezünk, amellyel támogathatjuk a mezőgazdaságot – fogalmazott Kálmán László, az Erste Hungary Zrt. KKV igazgatója. A bank 2014-ben újraalakította a KKV stratégiáját, és megalapította az Agrár Kompetencia Központját. Úgynevezett AgriNetwork csoportot hoztunk létre, amelyben mind a kapcsolattartó munkatársaink, mind a pénzügyi- és kockázatelemző kollégáink kiemelten foglalkoznak az agrárvállalkozásokkal – mondta el a szakember.

Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing Üzletágának vezetője úgy látja, hogy a kereskedelmi bankokra egyszerre jellemző a tőkeerősség és a likviditás, ezért nem kérdés, hogy a pénzintézetek nagyobb összegeket is ki tudnak helyezni, és képesek hitelezni az agrárvállalkozásokat. A CIB 2016-tól a digitalizáció irányába mozdul el, ezért bevezetjük az online treasury szolgáltatásunkat, amellyel ügyfeleink a saját cégeikkel kapcsolatban nemcsak sima konverziókat tudnak végezni, hanem egyéb treasury szolgáltatásokat is igénybe vehetnek az otthonukból. Emellett a jövőben mezőgazdasági gépekre is kiterjesztjük a CIB Lízing kalkulátor funkciót – mondta Szabados Richárd.

Piaci és üzleti alapon döntünk az agrárvállalkozásoknak nyújtott hitelekről – mutatott rá Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank kereskedelemért- és agrárfinanszírozásért felelős vezetője. A bank több mint tíz éve dedikált divízióban foglalkozik a mezőgazdaság hitelezésével, és a kérdés ma már nem az, hogy kapnak-e forrásokat az agrárvállalkozások. Úgy vélem, kiemelkedő jelentősége lett annak, hogy az egyablakos kiszolgálásnál a teljes termékpalettát el tudják érni az ügyfeleink – tette hozzá.


A saját hitelállományt illetően leginkább az agrárszektor bővült – fogalmazott Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője. Az agráriumban a lejárt hitelek aránya közel harmada az átlagnak, ezért a jövőben is kiemelkedő szerepet szánunk az ágazat támogatásának. A szakember megjegyezte: jelenleg 6400 milliárd forint vállalati hitel van a piacon.


Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója szerint a vállalatuk annyiban különbözik a kerekasztal beszélgetésben résztvevő bankoktól, hogy elsősorban pénzintézetekkel áll kapcsolatban. Úgy látja, hogy ma Magyarországon a kezességvállalás magas arányt képvisel, az agráriumon belül ez az érték 18-20 százalék körül mozog. Míg 2010-ben 95 milliárd forintnyi hitelt biztosítottunk kezességgel, jelenleg ez az összeg 180 milliárd forint körül alakul. Alapítványunkkal elsősorban azokat a szektorokat támogatjuk, amelyek kevésbé lennének hitelképesek. Így az élelmiszeripar és az állattenyésztés is támogatott ágazatoknak minősülnek, és azt látjuk, hogy ezekben a szektorokban is megnőtt az igény a biztosítékok iránt – mondta el Herczegh András. Az élelmiszeriparban 4-5 évvel ezelőtt 10 százalék volt a beváltási arány, jelenleg pedig 4-5 százalék körüli értéket ér el. A Vidékfejlesztési Programban (VP) a beruházási támogatások 420 milliárd forintot tesznek ki, ezeknél a bankok különböző eszközökkel tudják biztosítani a támogatások előfinanszírozását. Összességében prioritásként kezeljük a VP prioritásait.

A mezőgazdaság egy kifejezetten kockázatos ágazatnak számít, elsősorban az időjárási, illetve a támogatási rendszerben rejlő kockázatok miatt - emlékeztetett Herczegh András. Ettől függetlenül az utóbbi években lényegesen jobban teljesít a többi szektornál.
Szabad és érdemes termőföld alapon hitelt nyújtani a magyar gazdáknak – fogalmazott Soltész Gergő, az FHB Bank Zrt. elnöki tanácsadója és az Ostoros-Novaj Bor Zrt. elnök-igazgatója. Az agráriumban felülreprezentált azon társas és egyéni vállalkozások száma, akik vissza akarják fizetni a hiteleket, az ágazat szereplői megbízhatók, ez pedig garancia a bankoknak. A kisvállalkozások finanszírozói megítélése viszont még felemás – fogalmazott a szakember.


Szabados Richárd megjegyezte: az alapkamat csökkenésével párhuzamosan a betétállományban egy átrendeződés következett be, a látra szóló állomány és a befektetési alapok, illetve állampapírok irányába mozdultak el a megtakarítások. Az alacsonyabb alapkamat ugyanis másféle kockázatvállalási hajlamot indukált. A vállalkozók többsége rövidtávon helyez el betéteket a bankokban, általában maximum 6 hónapra, a megtakarításból megmaradt pénzeket viszont tényleg célszerű befektetni – fogalmazott. Kálmán László úgy látja, hogy az alacsony kamatkörnyezettel még jó néhány évig együtt kell élni, de nem a betétek felhalmozása az, ami sikert hozhat az agrárvállalkozásoknak, hanem az alaptevékenység. A modernizáció, a tudatosság és a jó irányba történő befektetések tesznek nyereségessé egy vállalatot. Rövid távú célokra betéti konstrukciót ajánlunk, hosszabb távra pedig betéti alapokat kínálunk.

Az uniós csatlakozás óta megváltozott a helyzet, a támogatások alapvetően olyan pénztöbbletet juttatnak a piaci szereplőknek, amely minden félnek pozitív eredményeket hoz. Azt viszont nem árt tudni, hogy az agráriumban átlagosnak számító, 10-15 éves megtérülési idejű befektetések mögé nehéz odaállnia egy banknak - hívta fel a figyelmet Takáts Zsolt.


A Növekedési Hitelprogram (NHP) hatásairól is beszéltek a meghívott szakemberek. Tóth Viktor szerint az NHP olyan mértékben van jelen a hitelezésben, hogy kiszámítható kamatkörnyezetet teremt és tőkepótló hatással bír. Jelenleg a földhitelek kapcsán 5082 hitelígérvényt kellett kiadni, és 194 milliárdnál tart a kiadott hitelígérvények volumene.

A NHP szakaszos kivezetése mellett hitelfelvételi, és hitelbírálati szempontból két kockázatot találtunk. Az egyik az állami földek megvásárláshoz kapcsolódó hitelfelvétel, amennyiben az kizárólag magán felhalmozott jövedelemből történik. A másik pedig az, hogy VP-ben a középvállalatoknak nem igazán lesz lehetőségük pályázni. Attól tartok, hogy ha ez a csoport nem tud bekapcsolódni a vissza nem térítendő támogatások körébe, az mindkét fél számára problémákat okozhat - fogalmazta meg Soltész Gergő.


Alapvetően pozitívan értékeljük az Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedéseit, mivel ezek mind az ügyfeleknek, mind a bankoknak kedveznek. Az NHP beindított egy növekedést, de az alacsony kamatkörnyezetben akár az NHP nélkül is képesek lehetünk a hitelezésre. Nem tartunk attól, hogy a hitelkeresletre ez jelentős hatással lenne, szerintem pozitív változások jönnek az elkövetkező időszakban – hangsúlyozta Szabados Richárd

A jövőben nem a vegyes gazdálkodást folytató, 2-3 állatfajjal és három alapvető szántóföldi növénnyel foglalkozó vállalkozások, hanem a jól átgondolt, megtervezett vertikális integrációk lehetnek sikeresek – mondta el Hollósi Dávid, az Erste Bank Hungary Zrt. Agrár Kompetencia Központjának vezetője a jövőbeni agrárvállalkozásokról beszélve.


Hollósi Dávid szerint az információ szerepe felértékelődött, de ma már nem az információ megszerzésével lehetünk sikeresebbek a társainknál, hanem az információ megfelelő feldolgozásával. A jövőben az lehet versenyképes, aki felhasználja ezeket az algoritmusokat – tette hozzá. Az informatikában, iparban végbement robbanásszerű fejlődést viszont a mezőgazdaság részben tudta csak átvenni, miközben a gazdatársadalom rohamosan öregszik. Hollósi Dávid erre példaként hozta fel Magyarországot, ahol az egyéni gazdálkodóknak majdnem 60 százaléka 55 évesnél idősebb, ezért a jövőben szükségünk lesz az utánpótlásra, különben veszélybe kerülhet az ágazat - mutatott rá.


A magyar agráriumot alapvetően kis- és középvállalkozások alkotják az egyéni gazdálkodók mellett. Általában az az ember, aki ezeket koordinálja, meghatározó szerepet tölt be a gazdálkodásban, ezért a jövőben fontos szerepe lesz a szakképzettségnek. Magyarországon az agráriumban mindössze 10 százalék a szakképzett munkaerő aránya, de még megdöbbentőbb, hogy csak 3 százalékuk rendelkezik felsőfokú agrárvégzettséggel. Ezt az arányt mindenképpen növelni kell, üdvös lenne, ha többet tudnánk fordítani a szakképzésre a megtermelt nemzeti jövedelmünkből - figyelmeztetett a szakember.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu