2021. szeptember 21. kedd Máté, Mirella

Hírek - Agrárpénzek

Válaszúthoz ért a magyar élelmiszeripar: ezen múlik az ágazat jövője

Az élelmiszeripar fejlesztését célzó pályázatok meg fogják szólítani a magyar élelmiszeripar teljes vertikumát - mondta Papp Zsolt György a Portfolio Csoport májusi Portfolio Agrár Klubján. A szakemberek úgy látják, hogy a magyar élelmiszeriparnak nemcsak arra van esélye, hogy beérje a versenytársait, de ügyes beruházásokkal meg is előzheti őket. Ehhez viszont az kell, hogy az Európai Zöld megállapodást és annak előírásait ne csak szükséges rosszként kezeljék, hanem meglássák benne a következő évek várható trendjeit is.
 
 

A Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatója, dr. Mezei Dávid a Portfolio Csoport által 2021. május 27-én megrendezett Portfolio Agrár Klubon elmondta, hogy a Takarékbank fontos finanszírozója a Vidékfejlesztési Programnak, sok gazdával van kapcsolata, és azt szeretné, hogy az élelmiszeriparban is sokan tekintsenek rá megbízható és szakértő finanszírozási partnerként. A Takarékbank kész termékekkel készül a hamarosan megjelenő pályázati kiírásokra, a mostani komplex pályázathoz van rugalmas, VP Komplex termékük, amely csak bizonyos mérethatárig érhető el, felette egyedi elbánásban részesül a kérelmező. A szakember ugyanakkor elmondta, hogy a kisebb méretű vállalkozásoknak is segítenek. Az ügyvezető igazgató szerint azzal, hogy kormány 80%-ra felemelte a nemzeti társfinanszírozást, a magyar élelmiszer-gazdaság olyan lehetőséget kapott, ami egészen kivételes.

Ezt érdemes felhasználni egy kettős ugrásra, amivel nemcsak beérjük a versenytársainkat, hanem meg is előzzük őket

– mondta Mezei Dávid.

A szakember szerint az Európai Zöld Megállapodásnak való megfelelés az a terület, ahol a magyar élelmiszeripari szereplők meg tudják előzni a vetélytársaikat. Mezei Dávid ugyanakkor elismerte, hogy ez viszont nehéz lesz, hiszen a Zöld Megállapodás kapcsán még nincsenek egyértelmű célok meghatározva, és az Európai Bizottság is bizonytalan még, hogy melyik irányba akarja eltolni a hangsúlyt. A szakember elmondta, hogy az viszont már most látszik, hogy a Green Deal lesz a következő évek meghatározó szabályozási és politikai eleme, és az ennek való megfelelésre érdemes megkészülni. Mert az EU-ban a puhábban meghatározott feltételek hamar át tudnak csapni egy nagyon konkrét és kemény korlátozó intézkedésbe. Mezei Dávid példaként hozta a tojáspiacot, ahol megjelent a ketreces tartás betiltása. Egyelőre még nem tudni, mikor fogják kötelezően elrendelni, de el kell kezdeni felkészülni rá. A Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy az élelmiszeriparban helye van a kis vállalkozásoknak, mert ezek könnyebben és hatékonyabban ki tudják szolgálni a réspiacok igényeit.

Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) üzleti ügyvezető igazgató-helyettese elmondta, hogy az alapítvány alapvetően a finanszírozáshoz való hozzáférésben tud segítséget nyújtani, azzal, hogy a fedezeti hátteret erősíti. A szakember kifejtette, hogy az AVHGA szolgáltatása a készfizető kezességvállalás, ami azt jelenti, hogy a banki hiteligénylésnél azáltal, hogy bejön egy intézményi kezességvállalás is a vállalkozás mellé, a banki kockázatok lecsökkennek és így a bankok hitelezési hajlandósága megnő. Leskó Tamás elmondta, hogy az alapítvány nemcsak a kisebb cégeknek, de a nagyobb, eladósodottabb élelmiszeripari cégeknek is segíthet forrásokhoz jutni. Az eljárás során a vállalkozásnak a kezességet nem kell közvetlenül igényelnie, mert az AVHGA valamennyi agrárfinanszírozásban érdekelt bankkal, pénzügyi vállalkozással és faktorcéggel kapcsolatban áll.

Elég, ha a vállalkozások megkeresik a bankjukat és igényelnek egy hitelt, támogatási előfinanszírozó hitelt, bankgaranciát. A bank keresi meg az alapítványt, és mi elintézzük a papírmunkát

– mondta Leskó Tamás.

A szakember azt is elmondta, hogy annak sincs akadálya, hogy a kérelmező előre felkeresse őket, mert így a hiteligénylésnél is hivatkozhat rá, hogy élni akar ezzel a kezességvállalással. Leskó Tamás szerint az AVHGA nagy előnye, hogy valamennyi hiteligényléshez tudnak kapcsolódni. Az alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese beszélt arról is, hogy pályázatoknál gond tud lenni abból, hogy amikor a bank fedezetet kér, akkor adja magát, hogy a beruházás tárgya legyen az a természetes fedezet, amit be lehet vonni, de ez eleinte még nem áll rendelkezésre. Ilyen esetekben az alapítvány kezessége ki tudja pótolni a hiányokat. Leskó Tamás kitért arra is, hogy az alapítvány kezességének is van támogatási tartalma. Az Agrárminisztériumnak köszönhetően még kezességi díjtámogatásban is részesülnek az ügyleteik. Nagyon alacsony díjak mellett tudják igénybe venni a vállalkozások a szolgáltatásokat. Ha pályázati támogatást is elnyert a vállalkozás egy projekthez, akkor ezek összeadódnak, de arra oda kell figyelni, hogy bizonyos maximumokat nem szabad meghaladniuk. Leskó Tamás beszélt arról is, hogy az élelmiszeripari cégek az alapítvány tevékenységében háromszorosan is kedvező helyzetben vannak. Egyrészt azért, mert ez egy olyan ágazat, amely banki finanszírozás tekintetében jellemzően átlag fölötti kockázatú szokott lenni. Kockázatvállalási hajlandóság itt a legnagyobb az Alapítvány részéről. Másik előnye, hogy az AVHGA díjpolitikájában a nagyon kedvező ágazathoz tartoznak, vagyis az élelmiszeripari cégek a lehető legkedvezőbb díjakat tudják igénybe venni. Harmadszor pedig, az élelmiszeripari vállalkozások az állami támogatási lehetőségeik rugalmasabb és nagyobb, mint az elsődleges termelőknél.

Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerint a magyar kormány történelmi méretű fejlesztési program keretében erősíti meg a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Papp Zsolt György elmondta, hogy ennek keretében az uniós forrásokhoz rendelt 80%-os nemzeti társfinanszírozás adja azt a lehetőséget, hogy a különböző ágazatok számára lehetőség nyílik a fejlesztési források kihelyezésére, a különböző pályázatok meghirdetésére. Mindez hatalmas lehetőség és hatalmas feladat mindenkinek, aki részt vesz a folyamatban – jelentette ki a helyettes államtitkár. Ebből kifolyólag komoly érdeklődésre számítanak mindkét pályázat (az élelmiszeripari üzemek fejlesztésére és ezek komplex fejlesztésére kiírt felhívás) esetében. Az Agrárminisztérium igyekezett betartani azt az ígéretét, hogy hat hónapra leszorítja a döntéshozatal időszakát, és ezt szeretnék a jövőben is megtartani. Két pályázati kiírás az élelmiszeripari vállalatok számára, egy egyszerűbben beadható, ám kisebb fejlesztéseket célzó, és egy nagyobb, átfogóbb.

Ami a pályázati kiírások rugalmasságát-rugalmatlanságát illeti, Papp Zsolt György elmondta, hogy jelenleg a régi szabályok mentén, ám az új források terhére tudnak pályázati felhívásokat közzétenni. Nagyon fontos, hogy a Vidékfejlesztési Program szabályai előre meghatározzák a feltételeket, így például a foglalkoztatotti létszámfenntartást, amelynek az elengedéséhez az Európai Bizottság többszöri kérelmezésre sem járult hozzá. Az államtitkár szerint nem a rendszer rugalmatlanságát kell hangsúlyozni, hanem a rugalmasságot, amelynek köszönhetően számos pályázati módosítás mehetett végbe. A koronavírus-járvány miatt az egész világon, így Magyarországon is különösen felértékelődött az élelmiszeripar, amelynek a támogatása feltétlenül indokolt lett. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a jövőben minden élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódó projekt a Vidékfejlesztési Programból kerül majd támogatásra, illetve 2023-tól már a stratégiai tervből lesznek támogatva.

Hozzávetőlegesen 400-500 nagy projektre, nagyobb mértékű komplex beruházásnak a támogatási igényére számítunk. Célként fogalmazódott meg a térségi, akár országos szinten meghatározó, stratégiai jelentőségű projektek támogatása is, ezért arra számítunk, hogy a pályázati rendszer megszólítja a magyar élelmiszeripar teljes vertikumát, akik részt fognak tudni venni ebben a lehetőségben

– ismertette Papp Zsolt György.

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke úgy látja, hogy a sütőipar az élelmiszeripari ágazatnak egy nagyon speciális szakágazata, ahol azt lehet tapasztalni, hogy óriási túlkapacitás van az országban. Magyarországon jelenleg több mint 900 sütőipari üzem van, újak létrehozására nincs szükség, a meglevők fejlesztésére viszont jelentős igény mutatkozik a vállalkozások részéről. A sütőipari cégek leginkább új gépsorokkal és új technológiák bevezetésével próbálnak talpon maradni és nyereségesen működni. A szakember szerint több olyan új gyártási technológia van, ami bevezetésre kerülhet a most megjelenő pályázatoknak köszönhetően, így például a késleltetett kelesztési technológia, a hűtési technológiák, a különféle új termékek fejlesztéséhez és előállításához szükséges technológiák, a gyártási folyamatok automatizálása, technológiai és egyéb üzemi folyamatok digitalizálása.

A sütőipar speciálisan az az ágazat, ahol a kis, a közepes és a nagy üzemekre egyaránt szüksége van az országnak, a helyi és az országos üzemek mellett szükség van regionális sütőipari üzemekre is

– jelentette ki Septe József.

A Pékszövetség elnöke kifejtette, hogy nagyon fontos kérdése a sütőiparnak, hogy ne csak gyártani tudjon, hanem az értékesítéseket segítő és a logisztikai fejlesztésekben is élen járjon. Az élelmiszeripari üzemek fejlesztését célzó pályázati kiírás lehetőséget ad majd a szállítójárművek fejlesztésére és egyéb logisztikai beruházásokra. A következő időszakban ugyancsak kiemelt fontosságú lenne a sütőiparban a szakboltok fejlesztése. Ez azonban – úgy tűnik – kimaradt a most kiírásra kerülő pályázati anyagokból, pedig a Pékszövetség határozottan kérte, hogy a sütőipari vállalkozások saját tagbolthálózatot tudjanak létrehozni, amin keresztül rövidülne az ellátási lánc, és nemcsak azt eredményezné, hogy a sütőipari vállalkozások közvetlenül tudnák eljuttatni a termékeiket, de csökkentené a kitettségüket a multinacionális láncokkal szemben. Septe József elmondta, hogy az ágazat szereplői úgy vélik, különböző értékesítési folyamatokat is be kell vezetniük ahhoz, hogy megfelelő módon talpon tudjanak maradni. A sütőipar az energiahatékonysági és környezetvédelmi beruházások terén is nagyot fog lépni, hiszen a különféle műszaki-technológiai fejlesztések során nagyon modern, kisebb fogyasztású és környezetbarátabb gépek vásárolhatók. A Magyar Pékszövetség elnöke szerint a sütőipar olyan ágazat, ami nagyon erősen kézimunka és szaktudás igényes, és a koronavírus-járvány után ismét elő fognak jönni a munkaerőhiányból fakadó problémák. Ezért próbálnak megfelelő műszaki és technológiai fejlesztéseket bevezetni, amivel – remélhetőleg – csökkenteni tudják majd az önköltségi árakat. Septe József azt mindenképpen pozitívumként említette, hogy a magyar vevők szerencsére már nem annyira árérzékenyek, mint korábban, inkább a minőségi sütőipari termékeket keresik.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, hogy mind a két nagy pályázati csomag esetében kiemelt jelentőségű az, hogy a pályázatokról való döntéshozatal során az üzleti terv megléte és minősége. Arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy reális és piacvezérelt fejlesztési elképzelések kerüljenek megvalósításra. Az élelmiszeripari szereplők több száz milliárd forintos támogatást fognak kapni az Európai Uniótól és a magyar adófizetőktől azért, hogy a piac számára értelmezhető fejlesztéseket csináljanak. Ez óriási felelősség, amivel óvatosan kell bánni, mert ha az ágazat ezeket a forrásokat elherdálja, az nagyon csúnyán vissza fog ütni a magyar élelmiszeriparra. A szakember szerint nagyon fontos, hogy a legkisebb és a legnagyobb méretű szereplők is piacvezérelt fejlesztéseket hajtsanak végre.

A jelenlegi szituációban a beruházási hajlandóság erősödni fog, a kockázatfelismerési képesség viszont csökkenni fog. Arra kell vigyázni, hogy a realitások talaján maradunk, és piacvezérelt fejlesztések jöjjenek létre

– figyelmeztetett Éder Tamás.

Közepes és nagyobb cégek támogatására is szükség van. A pályázatok elbírálása során nagyon nagy felelőssége lesz a döntéshozó csapatnak, hogy a piacvezéreltség alapján meg tudják ítélni azt, hogy egy mikro- vagy kisvállalkozás által létrehozott termék piacképes-e, vagy sem. Éder Tamás szerint az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az élelmiszerpiacon a tömegtermékek tekintetében a mikro- és kisvállalkozások piaci életképessége rendkívül korlátos. Vannak olyan termékek, amiket csak a közepes és nagyobb méretű, nemzetközi viszonylatban is versenyképesnek tekinthető vállalatok tudnak létrehozni, ezekre az ágazat kisebb szereplőinek nem szabad forrásokat adni. Az speciális, sajátos ízesítésű, márkázható termékek tekintetében viszont az élelmiszeripar kisebb vállalatai is megvalósíthatnak piacvezérelt fejlesztéseket. A komplex és a normál fejlesztési támogatások keretei között az összes beruházónak figyelembe kell vennie valamennyi fenntarthatósági feltételt, akár benne van a pályázat kiírásában, akár nem. Éder Tamás szerint az élelmiszeriparban nem szabad olyan fejlesztéseket végrehajtani, ami ne felelne meg az aktuális és a következő évtizedek társadalmi elvárásainak, mint például az egyszer használatos műanyagok felhasználása a csomagolás terén, vagy ketreces tartású tyúkoktól származó tojás feldolgozása. A szakember úgy véli, hogy a mostani fejlesztések döntő többsége pótló típusú fejlesztés lesz, mivel a magyar élelmiszeripari cégek technológiai szempontokból le vannak maradva, de a termékfejlesztést se lenne szabad hanyagolni. Éder Tamás merészen kijelentette, hogy nemcsak új élelmiszeripari termékeket kellene fejleszteni, de az is hasznos lenne, ha a magyarországi cégek az alternatívnak nevezett élelmiszertermékek irányába is elmennének, még akkor is, ha most még úgy is tűnik, nincs rá igény a társadalom részéről. A szakember szerint a magyar élelmiszer-termékpálya versenyképességének két nagy problémája van: az alultőkésítettség, az alulgépesítettség és a modernizálás hiánya, valamint a vertikális lánc hatékonysági problémái, mint például az együttműködési hiányosságok. Éder Tamás kijelentette, hogy a vertikális integrációk a közeljövő elengedhetetlen feltételei lesznek.

A Tranzit Csoport igazgatója szerint a Európai Zöld Megállapodást a baromfiágazat szereplői értik, és egyet is tudnak érteni azzal, hogy mindenképpen fenntartható növekedésre van szükség. Szabó Ákos úgy gondolja, hogy nem lehet azt mondani, hogy a környezetvédelem az ágazat ellensége lenne, még ha költségnövekedéssel jár is. A szakember szerint szimpatikusak azok az uniós alapelvek, amelyek nem akarják, hogy bárki is a folyamat vesztese legyen, és ennek elkerülése érdekében forrásokat is adnak az ágazati szereplőknek a fennmaradásra. Ennek a környezettudatos termelésnek a bevezetése fokozatosan kell, hogy végbemenjen, nem lehet erőszakkal rákényszeríteni a fogyasztóra és az ágazat szereplőire. Szabó Ákos szerint a támogatásokkal és a beruházások célzottá tételével lehet motiválni a szereplőket, de ezeknek a beruházásoknak mindenképpen életképesnek kell lennie.

Nagy a tét, és már nem csak a német állampolgárok pénzével „játszunk”, hanem a magyar állampolgárokéval is, és ez már egy társadalmi felelősségvállalás. Semmiképpen nem lehet a környezettudatos termelést erőltetni

– jelentette ki Szabó Ákos.

A szakember kiemelte, hogy nem kell ellenségként tekinteni a környezetvédelemre, hiszen nem lehetetlen úgy költséghatékonyabbá tenni egy céget, hogy az egyúttal környezettudatosabbá is válik. A Tranzit csoport igazgatója szerint attól még, hogy egy beruházás az elején költséges, később, hosszútávon megtérülhet a cég számára. A környezetvédelem egy lassan megújuló beruházás, de mindenképpen meg fog térülni, mondta Szabó Ákos. A fenntarthatósági és környezetvédelmi előírások egyelőre még csak a mezőgazdasági ágazat szereplői számára jelentenek nehézségeket, de a szakember szerint, ha az élelmiszeripar túl sokáig marad tétlen, az Európai Unió számukra is meg fog majd fogalmazni kötelező előírásokat. Szabó Ákos szerint az igazi nagy kérdés azonban az, hogy a fogyasztók hajlandóak lesznek-e a megnövekedett árú termék megfizetésére, vagy sem. A szakember elmondta, hogy az európai élelmiszeriparra a legnagyobb komoly kockázatot az Európai Unión kívüli élelmiszerek és termékek jelentik, amelyeket teljesen más szabályok alapján állítottak elő. Ez pedig komoly versenyhátrányba hozhatja az európai termelőket az észak- és dél-amerikai és az ázsiai termelőkkel szemben. Ezért fontos az, hogy az EU milyen garanciákat ad, és milyen ellenőrzési folyamatokat épít ki az unión kívülről érkező élelmiszerekkel szemben.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu