2021. augusztus 1. vasárnap Boglárka

Hírek - Agrárpénzek

Vallottak a szakemberek: lassan pont kerülhet a KAP-probléma végére?

Hosszas huzavona után az idén megszületett az Európai Unió 2021-2027-re szóló új költségvetése, de továbbra is nagy a bizonytalanság abban, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül mennyi támogatáshoz juthatnak a magyar gazdálkodók. A 2020-as Portfolio Agrárszektor Konferencián a szakemberek arról beszélgettek, mire lehet számítani az átmeneti években, hogyan juthatnak majd uniós támogatásokhoz a gazdák az új KAP hatálybalépéséig, és hogy kik lehetnek az új szabályozás nyertesei és kik a vesztesei.
 
 

Rendkívül fontos, az ágazat minden egyes szereplőjét érintő kérdés, hogy milyen támogatási kilátásai vannak a magyar agrárgazdaság az elkövetkező években. A Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor 2020 Konferencia-án a szakemberek arra próbáltak választ találni, hogy mire számíthatnak az ágazat szereplő a 2021-2027 közötti időszakban.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára előadásában elmondta, hogy megváltozott a keretrendszer, hogy megváltozott a szervezetrendszer, és fel kell arra készülni, hogy meg fog változni a termelők működése. A szabályozási kérdésekbe beletartozik az agrárium számára rendelkezésre bocsátandó források mértéke, a források felhasználásának mikéntje és ezek felhasználásának korlátozásai. A források mértékéről nyáron született a megállapodás, de jelenleg is zajlik egy vita róla. Feldman Zsolt beszélt arról, hogy az európai állam- és kormányfők kimutatták elkötelezettségüket az európai agrárium jövője iránt.

Ha a jelenlegi megállapodás alapján osztanák el a pénzeket, Magyarország 12 milliárd eurót is elérő források fölött rendelkezhetne

– mondta Feldman Zsolt.

A 2023. január 1-jén induló új közös agrárpolitika kapcsán Feldman Zsolt elmondta, hogy a a tagállamoknak a források 40%-át kellene klímavédelemre fordítaniuk, a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások között 25%-os átjárhatóság lenne. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az európai tagállamok egy része, köztük Magyarország is, azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság által megalkotott Green Deal és az annak kapcsán született stratégiák és ajánlások ne legyenek jogilag kötelező erejűek, és ne befolyásolhassák a jelenlegi folyamatokat. Feldman Zsolt elmondta, hogy új elem lesz a KAP-ban az, hogy az új területalapú támogatásban lesz szabad felhasználású rész, valamint a fiatal gazdák részére juttatható és a környezetbarátabbá válásra ösztönző támogatási elemek is. A közvetlen támogatások legalább 20%-át olyan AKG típusú kifizetésekre kell fordítani, amik a termelők önkéntes kötelezettségvállalásain alapulnak. Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy készül a hétéves KAP stratégiai terv, amely egy többlépcsős egyeztetés eredménye. A tagállamok elkészítik a tervet, amelyet egyrészt az Európai Bizottságnak kell elfogadnia, másrészt viszont ajánlásokat fogalmazhatnak meg arra nézve, hogy szerintük a tagállamoknak mire kellene fordítaniuk a kapott forrásokat. Ezért is szeretnék a tagállamok megakadályozni, hogy ezek az ajánlások kötelező erővel bírjanak. Az államtitkár elmondta, hogy bíznak benne, hogy a KAP stratégiai terv olyan dokumentum lesz, ami valóban reflektál a mezőgazdaság-élelmiszeripari gazdaság szereplőinek problémáira.

Feldman Zsolt

Az átmeneti szabályozás legfontosabb kérdéseiről és tudnivalóiról beszélgetve Cseh Tibor András, a MAGOSZ szakmai titkára elmondta, hogy az átmeneti időszak jó lesz a gazdáknak, de a mezőgazdasági irányítóknak is. A jelenlegi forrásokkal és szabályozásokkal a két évben meghatározott átmeneti időszak a gazdák számára a lehető legjobb lesz. Arra a kérdésre, hogy hogyan látják a gazdák a zöld megállapodást, a szakember elmondta, hogy a megfogalmazott célok és elvek önmagukban szépek lennének, de mivel nem előzték meg őket hatástanulmányok, ezért irreálisak. Az irreális elvárások pedig betarthatatlanok, ami pedig jogkerülésre fogja késztetni a gazdákat.

Ide vezet az, ha a mezőgazdasághoz nem értő politikusok teljesíthetetlen feltételeket szabnak

– mondta Cseh Tibor András.

Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani, a szakember elmondta, hogy óriási csatára lehet még számítani az Európai Unión belül az új KAP-pal kapcsolatban. Cseh Tibor András szerint a gazdák azokra a kérdésekre szeretnének világos válaszokat kapni, hogy lesznek-e támogatások a jövőben, hogy egyszerűbbé válik-e az ügyintézés, valamint hogy mire számíthatnak az esetleges helyszíni ellenőrzések kapcsán. A MAGOSZ szakmai titkára elmondta, hogy azt remélik, hogy az új KAP-nak végül minden gazda a nyertese lesz. A szakember szerint különösen fontos lesz majd a fiatal gazdák támogatása, valamint a pénzek mellett más területek rendezése is, mint például a föld átvételével és a gazdaságok átvételével kapcsolatos kérdések. Cseh Tibor András végezetül elmondta, hogy reméli, hogy egy év múlva, az átmeneti időszak felénél már nem az alapelvekről fognak beszélgetni, hanem a tényleges stratégiákról.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az nem volt kérdés, hogy lesz átmeneti időszak, csak annak hosszában tértek el a vélemények. Az Európai Bizottság azt szerette volna, ha egy éves lesz az átmenet, a tagállamok miniszterei és a gazdákat képviselő szervezetek viszont azért kampányoltak, hogy két év legyen az átmeneti idő, és végül ez az álláspont győzött. Mezei Dávid szerint az a baj a közös agrárpolitikával, hogy egyre kevésbé közös és egyre kevésbé agrár. Ez nem minden esetben rossz, mert például a zöldítés visszakerülése a tagállami hatáskörbe (eco-scheme) kifejezetten előremutató, csak már nem közös ügy. Sokkal nagyobb problémának tartja a szakértő, hogy az agrárium elvesztette az önállóságát, és egyre erősebben jelennek meg benne a mezőgazdaságon kívüli szervezetek, mint például a környezetvédelem és az állatjólét álláspontjai.

Elég nagy baj, ha Greta Thunberg határozza meg a közös agrárpolitikát, de megteheti

– mondta Mezei Dávid.

A szakember szerint az európai politikába egyre inkább beleszólnak a különböző főigazgatóságok, követeléseket fogalmaznak meg, és ezek az álláspontok egyre inkább meg fognak jelenni a közös agrárpolitikában. Mezei Dávid rámutatott, hogy az Európai Bizottság egyre inkább úgy viselkedik, mint egy felvilágosult, abszolutista uralkodó, de az elképzeléseit is így akarja átvinni az Európai Unióba. A baj ott van, hogy ezeket a stratégiákat hatástanulmányok nélkül, megalapozatlanul akarják megcsinálni. A zöld megállapodásnak például egy hatása látszik: az, hogy csökkenni fog az európai mezőgazdasági kibocsátás. Ezzel viszont tovább fog csökkenni az európai mezőgazdaság exportja, ami a versenyképesség csökkenését fogja magával hozni. Mezei Dávid elmondta, hogy a stratégiákban meghatározott célokat senki sem vitatja, a kérdés viszont az, hogy ki adja meg erre a válaszokat? A szakember szerint ha össze lehetne kapcsolni az erőforrás-hatékonyságot, a klímaváltozás elleni küzdelmet és az innovációt, akkor nem csak túl fogjuk élni az elkövetkező éveket, de akár még jobban is kijöhetünk a dologból. Mezei Dávid szerint nem fog összeomlani az európai mezőgazdaság, a kibocsátás csökkenése nem feltétlenül jelenti az árak csökkenését, mert magasabb minőséget jelenthetnek. A kérdés csak az, hogy fel lehet-e arra építeni az Európai Unió mezőgazdaságának jövőjét arra, hogy az európai termék jobb minőségű, de drágább? Arra a kérdésre, hogy kik lesznek az új KAP nyertese, a szakember azt mondta, hogy sok minden még csak most fog eldőlni. Mezei Dávid reméli, hogy egy év múlva arról fog már szólni a diskurzus, hogy hogyan használhatja ki a magyar mezőgazdaság az új lehetőségeket.

Tarpataki Tamás, Papp Gergely, Mezei Dávid, Cseh Tibor András (balról jobbra)

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese elmondta, hogy jó, hogy az átmeneti időszak két évig fog tartani, de igazából több évet is elbírna. A szakember szerint mégis az lett volna a legjobb, ha már 2019-re kész az új terv. A NAK legfontosabb feladata a következő két évre az, hogy ellássa a gazdálkodókat a megfelelő információkkal. A jövőben egyre komolyabb jelentéstételi kötelezettsége lesz, egyre több adminisztratív feladat, ami során segíteni kell a gazdáknak. Papp Gergely szerint az új KAP körüli vita valójában arról szól, hogy ki hozza meg a döntéseket. Egyre kevesebb agrárminiszter, a környezetvédelmi miniszterek viszik az agrárügyeket. Az Európai Parlament egyre többször fogalmazott meg a valóságtól elrugaszkodott lépéseket, és az EB is egyre inkább beleavatkozik a folyamatokba. Olyan emberek fogalmaznak meg elvárásokat, akik nem is értenek az adott területhez.

Ez a vita nem a környezetvédelemről szól. Az európai mezőgazdaság fejlett. Ha az EU élelmiszer-termelése csökken, akkor a kieső mennyiséget máshol fogják megtermelni, sokkal szennyezőbb módon

– mutatott rá Papp Gergely.

Arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni a gazdák érdekenek védelmében, Papp Gergely elmondta, az európai gazdálkodók nem fogják feladni. Mindent megoldanak, mindenhez fognak tudni alkalmazkodni. A szakember szerint a gazdák rövidtávon egészen biztosan nyertesei lesznek az új KAP-nak, de ha a fogyasztók nem fogják magukat nyertesnek érezni a végén, akkor az azt fogja jelezni, hogy az közös agrárpolitika nem jó.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az átmeneti időszak a gazdáknak jó lesz, de hogy az igazgatásnak jó lesz-e, az már más kérdés. A szakember szerint üdvözlendő, hogy a jogalkotók is belátták, hogy kell az átmeneti időszak, csak abban nem volt egyetértés, hogy ez milyen hosszú legyen. Tarpataki Tamás elmondta, hogy az agrárterületen 2009 óta együttdöntésben születnek a jogszabályok. A Bizottság megteszi a javaslatát a jogszabályokra, Európai Tanács és az Európai Parlament saját hatáskörében megtárgyalja azokat, majd ütköztetik ezeket az álláspontokat. Ezek a tárgyalások a trialógusok. A KAP új rendszerét leíró rendelkezések azonban még nem jutottak el ebbe az állapotba. A szakember szerint most mindenki azt várja, hogy jövő héten mi fog történni a jövő héten a közös pénzek elfogadása kapcsán

Ha születik megállapodás a többéves pénzügyi keretről, akkor az nagyszerű. Ha van megállapodás, azonnal megjelenhet az átmeneti időszakról szóló rendelet. A mezőgazdasági tanácsok érdeke, hogy a KAP minél előbb megjelenjen

– mondta Tarpataki Tamás.

A helyettes államtitkár szerint mindegyik félnek az az érdeke, hogy minél előbb megszülessenek a rendeletek. Tarpataki Tamás elmondta, hogy a tárgyalásokkal párhuzamosan már zajlik a stratégiai tervezés, amire az Agrárminisztérium minden érintettet meghívott. SWOT-analízist is készítettek, amit már megküldték a Bizottságnak. Nyárra meg kellene születnie a stratégiai terv legelső változata, és be kéne nyújtani azt az Európai Bizottságnak. Ez a stratégiai terv nem más, mint az I. és II. Pillér szerint támogatások egy tervbe foglalása. Tarpataki Tamás szerint az az irány, amerre az európai mezőgazdaság tart, az egyelőre nem rossz Magyarországnak. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy minden tagállamnak el kell gondolkodnia a nemzeti önellátáson. Tarpataki Tamás elmondta, hogy egy év múlva az átmeneti időszak felénél leszünk, és az lesz a kérdés, hogy hogyan lehet nyertesnek lenni az új közös agrárpolitikában. A szakember megjegyezte azt is, hogy az agrárökológiai program fontos új elem lesz a KAP-ban, amiről nem árt, ha mindenki időben tájékozódik.

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

(Fotók: Mónus Márton)


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu