2017. december 11. hétfő Árpád

Hírek - Agrár-vidék

Indulhat a vidékfejlesztési kifizetési dömping 2018-ban?

Eltérő vélemények fogalmazódtak meg a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeivel és jövőjével kapcsolatban a siófoki Agrárszektor konferencián. A pályázati kiírások többszöri módosítása, az új elbírálói rendszer felállása, valamint a 2018-as kifizetésekre vonatkozó várakozások egyaránt terítékre kerültek.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

Felvezető előadásában Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a Vidékfejlesztési Programról beszélt, melyet az Európai Uniós átlagnál valamivel gyorsabban fogadtak el Magyarországon. A program elfogadása utáni második év végéig 69 pályázat jelent meg (ebből 36 lezárt, 33 nyitott), 1 315 milliárd forintos keretösszeggel. Eddig a források 12,9 százaléka (167,4 milliárd Ft) került kifizetésre. Két új felhívás megjelenése várható december közepén: energiahatékonyság javítását célzó beruházások (35 milliárd Ft), illetve borszőlő ültetvény telepítését támogató beruházások (4 milliárd Ft) nyerhetnek támogatást. A helyettes államtitkár elmondta, hogy idén még több területen (kertészeti gépbeszerzések, külterületi út, terménytároló, gyógynövény, kertészet) is további fontos döntéseket fognak hozni.

Az előző időszakok tapasztalatai alapján a pályázatok 10-15 százaléka nem valósul meg. Ugyanezeket a forrásokat a fókuszterületeken kell hagyni, de új pályázatokat lehet kiírni - tette hozzá.
Wagenhoffer Zsombor, Máhr András, Mezei Dávid, Leskó Tamás, Győrffy Balázs


A jelenlegi kifizetési helyzetet eltérően ítélték meg a vidékfejlesztései panelbeszélgetés résztvevői. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese többek között nehezményezte, hogy európai mércével mérve rekord számban kerültek módosításra a pályázatok. Meglátása szerint az, hogy összesen mintegy 300 módosításra volt szükség, azt jelzi, hogy nem volt megfelelő a pályázatok előkészítése. Mezei Dávid szerint ez pályázatonként kevesebb, mint 5 módosítást jelent, amit nem tart túl soknak, figyelembe véve, hogy sok módosítás a pályázatok határidejét tolta csak ki. Sokszor egyébként a MOSZ javaslatai alapján módosították a pályázatokat - jegyezte meg az államtitkár. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke egyetértett azzal, hogy olyan rendszerre van szükség, ami rugalmas és gyorsan reagál a pályázói igényekre. Ha egy pályázaton lehet javítani, azt meg kell tenni, ettől lesz működő a rendszer, nem számít, ha rekordot döntünk - tette hozzá.


Mezei Dávid emlékeztetett rá, hogy a sokat kritizált 10 százalékos szabály – mely megkövetelte 10 százalék elköltésének igazolását 6 hónapon belül – kivezetésre kerül. A helyettes államtitkár szerint az egyébként szankció nélküli szabályozás célja az volt, hogy lássák, ki az, aki komolyan gondolja a beruházások megvalósítását. A pályázóknak ugyanakkor továbbra is el kell majd tudniuk számolni 10 százalékkal 12 hónapon belül - tette hozzá.

A résztvevők abban sem értettek feltétel nélkül egyet, hogy a tavaly felállt állami pályázatértékelő rendszer mennyire működik jól, és mennyire gyorsította fel az elbírálásokat.

Győrffy Balázs szerint - bár időigényes volt a felállítása-, ennél objektívabb elbírálási rendszert nehezen lehetett volna kialakítani. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója emlékeztetett rá, hogy az álláttenyésztők komoly kritikákat fogalmaztak meg a pályázatértékelő rendszerrel szemben. Meglátása szerint az új rendszer sokat késleltet és ezáltal komoly károkat okoz. Máhr András egyértelműen úgy vélte, hogy a helyzet legnagyobb vesztesei az állattenyésztési beruházások. Nehezményezte továbbá a döntési folyamat lassúságát: sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy a két éve beadott pályázatot megvalósíthatják,

ideje lenne tájékoztatni a pályázókat, hogy aki eddig nem kapott pozitív bírálatot, az később elutasítást fog kapni

 - mondta. Mezei Dávid védelmébe vette az új elbírálási rendszert, úgy gondolja, hogy a támogatási döntések elhúzódása elsősorban annak volt köszönhető, hogy a hiánypótlásoknak több teret engedtek.

Máhr András

A panelbeszélgetés végén a szakértőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy számítanak-e a kifizetési ütem jelentős felgyorsulására 2018-ban. Máhr András nagyon szeretne hinni abban, hogy az előző évekhez képest jobban sikerül megközelíteni a költségvetésben tervezett kifizetéseket, de komoly kétségei vannak a beruházási források kifizetésével kapcsolatban. Mezei Dávid bízik abban, hogy 2018 a kifizetések éve lesz, míg Győrffy Balázs szerint a válasz függ az egyes beruházások komplexitásától. Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgató-helyettese számot nem mert mondani a 2018-as évre vonatkozóan, de hatalmas dömpingre készül. Wagenhoffer Zsombor szerint a jövő év egy versenyfutás lesz az idővel. Reméli, hogy a területének szánt 130 milliárd forint fele kifizetésre kerül majd.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu