Hogyan növelhető a napraforgó termésbiztonsága stresszes körülmények között?

Hogyan növelhető a napraforgó termésbiztonsága stresszes körülmények között? (x)

PR
Az utóbbi évek jelentős kihívások elé állították a gazdákat. Számos esetben tapasztaljuk, hogy a kihívások és nehézségek miatt a gazdatársadalom egy része kénytelen feladni a gazdálkodást, márpedig gazdák nélkül nincs magyar mezőgazdaság.

A kukorica hosszú évekig a termelés alapját szolgálta, azonban a változékony időjárás miatt ez az alap megingani látszik.

A vetésterülete évről évre csökkenő tendenciát mutat. Kezdetben 1 millió hektár körül volt az éves vetésterülete, azonban 2022 óta drámaian csökkent, 2024-ben 874 ezer ha körül, míg 2025-ben 750-760 ezer hektár körült alakult. A „felszabadul” területre olyan növényeket vetettek a gazdák, amelyek a nyári hónapok aszályos időszakát jobban tolerálják, ilyen a napraforgó is.

A napraforgó, ha kezdetben megfelelően tud fejlődni, olyan mély gyökereket képes fejleszteni, ami a talaj mélyebb rétegeiből is képes felvenni a vizet. Ám ehhez a talaj vízkészletének feltöltődése elengedhetetlen. A 2025-2026-os évi feltöltődés egyelőre bizakodásra ad okot. A napraforgó egy takarékos növény, ha számára kedvezőtlenek az időjárási feltételek, a sztómáit gyakran zárva tartja, ezáltal csökken a párologtatás.

A napraforgó alapvetően egy melegkedvelő növény, - számára az esős hűvösebb időszakok gyakorisága és hossza gátló hatással van -, de az utóbbi évek nyarai kiszámíthatatlanok. A kritikus időszak a virágzás. A pollenek csírázásához szükséges bór és páratartalom nélkül a megtermékenyülés aránya csökken.

Hogy tudunk segíteni a napraforgónak az aszályos évjáratban?

A legfontosabb teendő nem a szántóföldön dől el, hanem az „íróasztal” mögött. Olyan hibrideket válasszunk, amik kevésbé érzékenyek az aszályra, nem jelentkezik náluk az aszály miatti tányérképzés elmaradása.

A gazdáknak már nem kell bemutatni a napraforgótermesztést, így erre én nem is térnék ki.

A gyakorlati tapasztalatokat kutatási eredmények is alátámasztják, amelyek közül a Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézet által vizsgált 2024-es és 2025-ös év eredményeit ismertetem.

A napraforgó esetében két kritikus időszakot állapítottunk meg, a vetés és a virágzás. A készítményben található baktérium törzsek a rizoszférában szimbiózisba lépnek a növények gyökereivel és ezáltal számos jótékony hatást váltanak ki. A növények stressztűrése javul, spórolni fognak a vízzel és a Bacillus törzsek antifungális hatását is maximálisan ki lehet használni. Gondolok itt a talajból fertőző, nagyon veszélyes, nagy gazdasági kárt okozó kórokozók ellen, mint a napraforgó esetében a Macrophomina phaseolina és a Sclerotinia sclerotiorum, a kukorica esetében a Fusarium fajok és az Aspergillus flavus.

A másik kritikus időszak a virágzás időszaka. A napraforgó idegentermékenyülő növény, tehát beporzó rovarok szükségesek a megtermékenyítéshez.

A pollenek csírázását elsősorban a megfelelő páratartalom és a bór jelenléte határozza meg, ugyanakkor az utóbbi két év vizsgálatai alapján a Bacillus törzsek alkalmazása közvetett módon, a növény kondíciójának javításán keresztül szintén pozitív hatással volt a megtermékenyülésre. A napraforgó virágzáskorban történt kezelésekor nőtt a bekötött kaszatok mennyisége és azok súlya is. Az ezerkaszattömegre is jótékony hatással volt a kezelés.

A kórokozók tekintetében nem vártunk kimagasló eredményt, azonban 2024-ben érdekes eredményeket kaptunk a vizsgált területekről. A virágzáskori kezelés szignifikánsan csökkentette a Macrophomina phaseolina jelenlétét. A M. phaseolina által okozott hamuszürke hervadás egy talajból igen korán fertőző gombás eredetű megbetegedés, ami a virágzást követően válik szembetűnővé. Augusztusban a megfertőzött növények szárának alsó egyharmadában a gomba mikroszkleróciumokat képez. Ezek a mikroszkleróciumok, vagy kitartóképletek akár 10-15 évig is megőrizhetik életképességüket. 2024-ben a vizsgált két területen hasonló eredményeket kaptunk, ezért mindenképpen ismétlésre volt szükség, - hisz egy év nem év-, ezért 2025-ben is beállítottuk a kísérletet hasonló kondíciók mellett.

 2025-ben az időjárási feltételek nem kedveztek a kísérleteknek, volt terület, ahol 40 napig nem volt számottevő csapadék. A napraforgó is megsínylette ezt az időszakot, azonban a baktériumos kezelés átsegítette a növényeket ezen a nehéz időszakon. A virágzáskori kezelés 2025-ben is kimagasló eredményt ért el, mind a termésbiztonságban mind a növényvédelemben. A hamuszürke hervadás egy tipikusan stresszkedvelő betegség, akkor okoz nagy gazdasági kárt, ha a növények valamilyen abiotikus vagy biotikus stresszben szenvednek. A virágzáskori kezelés is képes volt csökkenteni a virágzást követő stressz hatását a növényekre.

Összegzésként: a változó időjárási körülmények között a napraforgó termesztése tudatos tervezést igényel. A változó klimatikus viszonyok között mindinkább előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyek egyszerre támogatják a növény stressztűrését, termésbiztonságát és egészségi állapotát – különösen a kritikus fenológiai fázisokban alkalmazva. (x)

Mit tud valójában a Mikro-Vital AVANTI a gyakorlatban?

A készítményt három technológiai ponton vizsgáltuk:

  • csávázóként (vetőmagkezelésben)
  • talajoltásban
  • virágzáskori kijuttatással.

A kísérletek napraforgóban és kukoricában zajlottak.

Szerző: Dr. Csüllög Kitti 

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet, tanársegéd

(x)

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?