Hajas Pál professzor felidézte, hogy egyesületük 25 évvel ezelőtt alakult meg, a Duna-menti országokban őshonos állatfajták megőrzése, fenntartása elősegítésére. A baltikumi együttműködéssel tevékenységük immár 15 országra terjed ki, a Duna-völgyi államok mellett Svájc és Grúzia is részt vesz a fajtafenntartó munkában, kutatásokban - tette hozzá kiemelve: az egyesületnek összesen 65 tagja van, köztük jelentős egyetemi kutatóhelyek, tudományos műhelyek és civil szervezetek.

A DAGENE a tudományos kutatások mellett azt is vizsgálja, hogy a mai életkörülmények, a klímaváltozás milyen hatással vannak az őshonos fajtákra, hogyan találják meg a helyüket a megváltozott körülmények között.
Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen azt igazolják, hogy az őshonos fajták jobban képesek túlélni a stresszes állapotokat, mint az új fajták - magyarázta Hajas Pál. Hozzátette: az együttműködésnek a Balti tengeri régióra való kiterjesztésével az Európai Unión belül egységesen lehet felvetni és vizsgálni az őshonos állatfajták fenntartásával kapcsolatos tudományos és gyakorlati kérdéseket.

Bodó Imre professzor, a DAGENE alapító elnöke a muraközi ló megmentési programját említette, amely fajta a családi gazdaságok "erőgépe" lehetne. A muraközi hidegvérű kistestű ló. Bár nagy teherbírású, főként kisebb mérete miatt nem tenyésztik, mert kevesebb a húsa, mint más nagytestű hidegvérű lovaknak. Ugyanakkor teherbírása miatt jó szolgálatot tenne a családi gazdaságokban, a ház körüli munkáknál; Horvátországban kiválasztott fajta, Magyarországon már kétszer sikerült megmenteni, de jelenleg "nem fő szempont e munkaló megmentése" - tette hozzá a professzor.

A DAGENE hatékonyabb érdekérvényesítése céljából az egyesület kedden Debrecenben együttműködési megállapodást kötött a Magyar Település és Területfejlesztők Szövetségével (MTTSZ) is - jelentette be Szilvássy István, az MTTSZ elnöke.