Újra támad a veszélyes vírus Magyarországon

agrarszektor.hu
Két állatnál újra kimutatták az úgynevezett kéknyelv betegséget, most egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. A betegség tavaly Csongrád megyében jelent meg, majd elterjedt az ország más részeire is. A szúnyogcsípésekkel terjedő kéknyelv vírus a kérődzőkre veszélyes, embereket nem betegít meg.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

Szeptember elsején vett vérmintákból két állatnál mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kéknyelv vírust egy 350 üszős Tolnai szarvasmarhatelepen. Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepeknél a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 kilométeres körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán.

Az emberre nem veszélyes

A kéknyelv megbetegedést - amelyet szúnyogok csípése terjeszt - tavaly is kimutatták. A vírust október közepén diagnosztizálták Csongrád megyében, majd elterjedt az ország más részerire is. A mostani újabb kitörés ellenére az elmúlt évi eset miatt elrendelt, jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek. A vírus a kérődzőkre - szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre - veszélyes, az összes többi állatra és az emberre nem.

Ugyanakkor jelentős változás a tavalyi intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatokat nem ölik le. Ehelyett az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat rovarirtó szerrel kezeli a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben és vakcinázza a védőoltást még nem kapott egyedeket. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem úgyis, hogy a vízállásos területeket, a trágyát és a trágyalét mechanikusan - földréteggel - lefedik.

Vakcinázás állami támogatással

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására - közölte a Nébih. E területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegségelterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől - hívja fel a figyelmet a hivatal.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM