A fehér cápák már körülbelül 16 millió éve uralják a Föld tengereit, tehát igazi túlélő fajról van szó. Említett biológiai tulajdonságai miatt pedig különösen tanulságos információkat rejt a genomja. A fehér cápa génállománya több mint másfélszer annyi információt hordoz, mint az emberé - 4,63 Gbp (azaz milliárd bázispár) építi fel, míg az emberi genombot 3 Gbp -, ezzel együtt több olyan, molekuláris alkalmazkodásra képes gént találtak benne, amelyek fontos szerepet játszanak a genom stabilitásának fenntartásában.

Ezeket a változásokat olyan génekben is kimutatták, amelyek a DNS-javításhoz, a DNS-károsodásra adott válaszhoz és a DNS-hiba toleranciájához köthetők. Az ezzel ellentétes jelenséget genominstabilitásnak nevezik, ami a DNS-károsodások felhalmozódásának következménye, és ami az embereknél is jellemző oka a rák és az öregedéshez köthető betegségek kialakulásának. Emellett a fehér cápa genomja nagyon nagy számban tartalmaz helyváltoztatásra képes, hosszabb DNS-szakaszokat ("ugráló géneket"). A transzpozonok  ezen változatai  más gerinces fajnál nem fordulnak elő ilyen magas, 30 százalékos arányban. Az emberi genomnak például csak a 21,1 százalékát teszik ki.

"Elképzelhető, hogy a fehér cápa genomjában ezek erős szelekciós ágensként jelentkeznek a hatékony DNS-javító mechanizmusok evolúciójában, ami a genomstabilitásért felelős gének feldúsulásában is megmutatkozik" - mondta Michael Stanhope, a Cornell Egyetem evolúcióbiológia-professzora, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók eredményei rácáfolnak arra az eddig elfogadott elméletre, hogy minél nagyobb testű és minél hosszabb élettartamú egy élőlény, annál nagyobb az esélye a rák kialakulásának. De a cápák hírhedten gyors sebgyógyulására is találtak genetikai magyarázatot. "Pozitív szelekciót és feldúsulást találtunk több olyan génben, amely a sebgyógyulás legalapvetőbb folyamataival köthető össze, például egy kulcsfontosságú, a véralvadásért felelős génben" - számolt be Stanhope.

"A genom instabilitása sok súlyos emberi betegség alapvető tényezője, de most arra jutottunk, hogy a természet okos stratégiákat fejlesztett ki a genom stabilitásának fenntartására az ilyen nagy testű, hosszú életű cápák esetében. Még mindig rengeteget tanulhatunk az ilyen evolúciós csodákból, olyan információkhoz juthatunk, amelyek jó eséllyel hasznosak lesznek majd a rák és az öregedéssel kapcsolatos betegségek ellen folytatott harcban, vagy az emberek sebgyógyulási képességébnek javításában - miután megtudtuk, hogy az állatok hogyan képesek ezekre" - fejtette ki a tanulmány társszerzője és a floridai Nova Délkeleti Egyetem természetvédelmi biológusa, Mahmood Shivji. Michael Stanhope szerint a szekvenálás eredményeit az emberi betegségekre kifejlesztett gyógymódokra is átültethetik, de valószínűleg évekbe telik, míg a kutatásuk alapján lehetséges rákgyógyszerek vagy új sebgyógyítási módszerek alakulnak ki.