"A legyengült méhcsaládok nemhogy a repce-, de még az akácvirágzásra sem tudnak felerősödni. Emiatt gyenge évnek néznek elébe megyénk méhészei" - mondta Király László a hajdúsági hírportálnak. A termelő a kínai, méznek nevezett "csinálmányt" említi a legfőbb problémaként, de az igen olcsó, ám jó minőségű ukrán méz is gondot jelent a hazai méhészeknek. A magyar mézet nagy tételben és leginkább javítóméznek tudják csak eladni méhészeink.

A méhpusztulás évről évre visszatérő, országos jelenség. A Hajdú-Bihar megyei méhállomány-gyengülés nem kirívó mértékű. Ugyanakkor a méhészek magas fokú szakmai ismeretei egyre nagyobb jelentőségűek, megfelelő szakmai fogásokkal a méhállomány állapota, fejlődése javítható. Az, hogy a legyengült méhcsaládok közül mennyi pusztul el, csak márciusban, áprilisban lesz majd egyértelmű, amelyet az elkövetkező időjárás is nagyban befolyásol.

A mézet ma világszerte igen nagy mennyiségben hamisítják; erre egy külön iparág fejlődött ki, amely újabb és újabb módszereket vet be. A vásárlók számára - amennyiben valódi mézet szeretnének fogyasztani - a megoldás a tudatos vásárlás erősítése lehet. A magyar méhészek jövedelemtermelő képességének növeléséhez változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy a kereskedők a Magyarországon termelt méz nagy részét hordós kiszerelésben, külföldre adják el. A jövőben technológiai fejlesztés, a termelők összefogása, és összehangolt marketing szükséges. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program eredményeképp az elmúlt hat évben a magyar méhészet mintegy 40 százalékkal több forrást használhatott fel. Az ágazat támogatása folytatódik. A korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad 2022-ig.