Békés megyében 6-7 százalékkal csökkent a méhcsaládok száma az elmúlt évben. Egyre többen felhagynak a méhészkedéssel, a megyei egyesületnek jelenleg 620 tagja van, harminccal kevesebb a tavalyinál - tette hozzá, megjegyezve, hogy a méheket kártevők és különböző vegyszerek is pusztítják.

Haász Ferenc elmondta, hogy az idei a kedvezőtlen időjárás miatt kifejezetten rossz év volt a méhészek számára, akik "akácból és napraforgóból sem tudtak közepes termést sem kihozni". Ehhez párosul az elmúlt tizenöt év legalacsonyabb felvásárlási ára, a nagybani piacon egy kilogramm vegyes méz az ilyenkor szokásos 700 forint körüli ár helyett 600 forint, az akácméz kilójáért 1250-1300 forintot adnak, ami körülbelül 200 forinttal kevesebb a "normál árnál" - ismertette. Az árválságot az Európai Unióba külföldről beáramló mézek okozzák, ezen védjegyhasználattal lehetne segíteni a szakember szerint.

Forrás: Getty Images

A megyei méhészegyesület elnöke szerint a válságból az egyik kiút a technológiai fejlesztés lehetne, amire vannak támogatások, a nehézséget az okozza, hogy főként utófinanszírozásúak. Jövőre a jelenlegi kétszeresére, ezer forintra nő a beporzási támogatás - jegyezte meg, hozzátéve, hogy szerinte nem a támogatásnak, hanem a piaci árnak kellene megmentenie az ágazatot.

A legfontosabb az lenne, hogy a vásárlók tudatosan keressék a jó magyar mézet, ezért rendeznek mézes reggeliket az iskolákban, ezért kóstoltatják a fajtamézeket a fesztiválokon - mondta. Haász Ferenc szerint e téren látszik némi előrelépés, az elmúlt 3-5 évben 20-50 dekagrammal nőtt az egy főre eső éves átlagos mézfogyasztás, ami jelenleg egy kilogramm körüli, ám még mindig elmarad a 2,5 kilogrammos átlagos nyugat-európai szinttől.