A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) a hazai tenyésztőszervezeteket tömörítő ernyőszervezetként a tenyésztői oldalt, a Kaposvári Egyetem az állattenyésztési tudományokban meghatározó hazai agrár felsőoktatási intézményként az oktatási és kutatási területet, a Nébih pedig az állattenyésztési szakigazgatás hatósági oldalát képviseli az együttműködésben - írja a Nébih. A magyar állattenyésztésnek komoly hagyománya és felhalmozott tudása van, ami a legkorszerűbb technológiák és módszerek révén nemcsak az élelmiszer önellátásunkat tudja biztosítani, de jelentős tenyészállat és állati termék exportot is lehetővé tesz.

A genomvizsgálatokon alapuló szelekció az állattenyésztés és állatitermék-előállítás legmodernebb és leghatékonyabb módszere, amelyet a tenyésztésben élenjáró országokban ma már rutinszerűen alkalmaznak egyre több fajnál. A tenyésztésben végbemenő koncentráció következtében egyre kevesebb tenyésztőszervezet és -vállalat képes a legmodernebb módszereket alkalmazva versenyben maradni. A genomika alkalmazását és széleskörű elterjedését hazánkban eddig a műszaki háttér (labor és informatika), továbbá az eredmények kiértékelésére képes szakemberek (bioinformatikusok) hiánya gátolta. A július elején aláírt stratégiai együttműködési megállapodással a résztvevők ezen a helyzeten kívánnak változtatni. A cél egy modern, 21. századi állatgenetikai labor létrehozása Kaposváron, amely a legújabb genomvizsgálati módszerek alkalmazásával új távlatot nyit a magyar állattenyésztés fejlődése előtt. Az intézmény felállítása érdekében a három szervezet első lépésként külső források felkutatásán dolgozik, egyebek mellett fejlesztési, oktatási, kutatási pályázatokon való közös részvétel lehetőségén.