Jelen bejegyzésünkben ezt a kérdéskört az Eurostat adatbázisa alapján két dimenzióban vizsgáljuk - a jelenleg elérhető legutolsó, azaz 2018-as átlagos tejhozamok alapján és a 2011-2018 közötti tejhozam változás tükrében ábrázoltuk a főbb EU-s országokat és hazánkat.

Forrás: Eurostat, Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

Az ábrát négy negyedre bontva elmondható, hogy hazánk az átlagosnál magasabb tejhozammal rendelkező és az elmúlt években átlagosnál magasabb tejhozam növekedést produkáló országok közé tartozik.

A 2018-as tejhozamok alapján vizsgálva az országokat kiemelkedik Dánia tejgazdasága a közel 10.000 kilogrammos átlagos tejhozammal. Sorban következő a holland és cseh 9.000 kilogramm körüli tejhozammal, majd a brit és magyar 8.200 kilogramm körüli értékkel. A lista végén a román és bolgár tejhozamok állnak, amelyek még a 4.000 kilogrammos értéket sem érték el 2018-ban.

A 2011-2018 közötti időszakban a legjelentősebben a lengyel (+26%) tejhozamok növekedtek, amelyet a cseh (+21%) és a magyar (+20%) tejhozam emelkedés követ, azaz a vizsgált időszakban hazánk a 3. legnagyobb növekedést tudta elérni a főbb európai országok között. Olyan országokat is találni, ahol csökkentek a tejhozamok, mint például Romániában és Olaszországban, de a francia tejhozamok is csak minimális mértékben tudtak növekedni ebben az időszakban.

A fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy kizárólag a tejhozamokat vizsgálva a hazai tejhasznú szarvasmarha ágazat Európa elitjébe tartozik és az elmúlt időszakban a koncentrált nagyüzemi termelésnek illetve a genetikai fejlődésnek köszönhetően a főbb uniós tejgazdaságokat megelőzve sikerült növelni a hazai tejhozamokat. Látva azonban a holland-dán adatokat, még van tér a hazai ágazatnak a további fejlődésre. 

Írta: Magyar Attila - Takarékbank Agrárcentrum