Aggasztó tanulmány: több ezer faj létét fenyegetik világszerte a tűzesetek

MTI
A tüzesetek gyakoriságának és intenzitásának változása több mint 4400 faj létét fenyegeti világszerte, állapította meg egy nemzetközi kutatás.

Fenntartható élelmiszergyártás – Ez a jövő befektetése?

Személyes befektetői klubon mutatjuk be a tőzsdei kibocsátásra készülő Civita Group tevékenységét, működését, az iparágban rejlő potenciált. A magyar családi, kukoricafeldolgozó vállalkozás fenntartható módon állítja elő termékeit, melyek csak természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, a teljesértékű és változatos táplálkozáshoz igazodva. A részvétel INGYENES, de regisztrációhoz kötött!

A világ 25 intézményének 27 szakértőjéből álló nemzetközi kutatócsoportot vezető Luke Kelly, a Melbourne-i Egyetem tudósa elmondta, hogy ezen fajokba tartozik a madarak 19%-a, az emlősök 16%-a, a lepkék 17%-a, melyek súlyosan veszélyeztetettek, veszélyeztetettek vagy sebezhetőek. A Fire and biodiversity in the Anthropocene (Tűz és biodiverzitás az antropocén idején) című kutatást a Science tudományos lapban publikálták. A tüzek intenzitásának és gyakoriságának növekedésével olyan fajok váltak fenyegetetté, mint az orángután Indonéziában vagy a ligeti sertefarkú (Stipiturus mallee) Ausztráliában, olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon is.

Az utóbbi időben olyan ökoszisztémákban égtek tüzek Queensland, Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika trópusi erdeitől az északi-sarkvidéki tundráig, ahol ez történelmi távlatokat tekintve ritka volt, vagy egyáltalán nem volt

- mondta Luke Kelly.

A tudósok nagyon nagy kiterjedésű és súlyos tüzeket figyeltek meg olyan területeken, amelyekre jellemzőek a visszatérő tüzek. Ez összefüggésben van a meghosszabbodott tűzszezonnal kapcsolatos megfigyelésekkel és az erdőtüzek gyakoribbá válásáról szóló becslésekkel Ausztrália, Dél-Európa és az Egyesült Államok nyugati részének erdeiben és bokros területein. Az Ausztráliát sújtó bozóttüzek 2019 augusztusa és 2020 márciusa között 12,6 millió hektárt érintettek, ami példa nélküli kiterjedés.

Ugyanakkor bizonyos fajok és ökoszisztémák akkor lennének veszélyben, ha nem lennének tüzek. Az időszakos leégés például fontos része az afrikai szavannák ökoszisztémáinak, ezek hiányában ugyanis túlságosan elterjedhetnek a cserjés területek, ami miatt kiszorulhatnak a területekről a nyílt vidéket kedvelő növényevők, például a gnúk.

A szakértők a tüzek intenzitását és gyakoriságát megváltoztató és a biodiverzitásra hatással lévő emberi tényezőket három csoportra - a globális klímaváltozásra, a földhasználatra és a biotikus behatásokra - osztva azonosították. Szerintük ezek alapján a Földön élő embereknek és a kormányoknak cselekedniük kell és szembe kell nézniük a környezetben zajló különböző változásokkal.

Luke Kelly szerint itt az ideje az új, merészebb környezetvédelmi intézkedéseknek. A szakértő szerint szükség van például a nagy kiterjedésű élőhelyek helyreállítására, a kisebb mértékben gyúlékony zöldfelületek kialakítására és a bozóttüzek ellenőrzött, megfelelő körülmények között zajló égetésére is.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Hitelezés 2023
Az emelkedő kamatkörnyezet hatása a hitelpiacra és a bankszektorra.
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap.
Vállalati Energiabeszerzés 2023
Uniós és hazai szabályozási keretek, várható gáz- és áramalakulás a háború és a gáztároló feltöltési kihívások nyomán
EZT OLVASTAD MÁR?