Szuperhatékony módszer a csigák ellen: ez tényleg működik, mégsem használja senki

Szuperhatékony módszer a csigák ellen: ez tényleg működik, mégsem használja senki

A meztelen csigák a szántóföldi és kertészeti növények egyik legrettegettebb kártevői, amelyek puszta jelenlétükkel jelentősen meg tudják nehezíteni a kertészeti üzemek és házikertek helyzetét. Kártételük jellemzően a lágyszárú, termesztett növényeken, zöldség- és gyümölcsféléken jelentkezik. Nem lehetetlen védekezni ellenük, de a mechanikai védekezés idő- és energiaigényes, a kémiai megoldások köre pedig egyre szűkül, legutoljára a metaldehid hatóanyagot tiltották be az Európai Unióban. Van azonban egy csigaölő szer, ami nemcsak hihetetlenül olcsó, de teljesen természetes is, így az ökológiai gazdaságokban is alkalmazható. Valamiért azonban mégsem terjedt el a használata.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Magyarországon jelenlegi tudásunk szerint 26 meztelencsiga-faj található meg, amelyek mindegyike táplálkozik növényi részekkel. Ezek a puhatestűek az idők kezdete óta okozhatnak kisebb-nagyobb károkat a kertekben, de az utóbbi években ezek mértéke egyre jelentősebb lett. A kutatók szerint ennek elsődleges oka az, hogy két invazív csigafaj, a spanyol csupaszcsiga(Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga(Arion rufus) jelent meg és terjedt el az országban, egyre nagyobb károkat okozva a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban. Természetesen lehet védekezni ellenük, de a mechanikai védekezés (a csigák tényleges összeszedése) lassú, idő- és energiaigényes, a kémiai védekezés pedig egyre nehezebb, mivel a hatóanyagok uniós betiltása egyre kevesebb alternatívát hagy a gazdáknak. A metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek egészen mostanáig rendelkezésre álltak, de az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása. Ennek következtében 2021. július 31-től szigorodnak az e hatóanyagot tartalmazó csigaölő készítmények megvásárlásának feltételei, azaz szabadforgalmú felhasználásuk megszűnik, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Van azonban egy megoldás, ami egyszerre hihetetlenül olcsó, teljesen természetes és meglepően hatékony is. Dr. Rákóczy György gyermeksebész és Dr. Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának immáron nyugdíjas tanára 2018-ban, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron bemutattak egy új csodaszert a csigák ellen: a tejsavót. A két kutató ugyanis rájött, hogy a csapdába helyezett nyers tej és tejsavó csalogató hatást fejt ki a csigákra, amelyek bemásznak a csapdákba, és ott pusztulnak - írta meg a Mintagazda Magazin. A nyers tej csak a kisebb méretű meztelencsigák esetében hatásos, a tejsavó viszont a nagyobbakat is sikeresen elpusztítja. A módszer, annak ellenére, hogy 2018-ban szabadalmi oltalmat kapott, és szabadon felhasználhatóvá vált a magyar gazdák részére, nem terjedt el. De hogyan is működik ténylegesen ez az eljárás? Hogyan pusztítja el a csigákat? Milyen lehetőségek rejlenek benne? Az Agrárszektor ezekről kérdezte meg Dr. Rákóczy Györgyöt és Dr. Pénzes Bélát.

Az Angliában élő és dolgozó Dr. Rákóczy György kérdésünkre elmondta, hogy a felfedezésük bemutatása után Dr. Pénzes Bélával megpróbálták elterjeszteni szélesebb körben is az eljárást, készültek publikációk és voltak rádiós riportok, de még nem lett népszerű és országosan ismert a módszer. A szakember elmondta, hogy az ötletükkel megkerestek tejgyárakat is, de azok nem voltak vevők rá. A tejfeldolgozás során készülő tejsavó egy részéből állateledel lesz, egy részét megsemmisítik, egy részéből pedig tejsavóport állítanak elő, ami ugyanazt tudja, mint a tejsavó. Ezt a tejsavóport is lehetne-e csigairtásra használni, de az előállítása drága és energiaigényes. Dr. Rákóczy György elmondta azt is, hogy megpróbálta Angliában is elterjeszteni a módszert, de nem járt sikerrel, mert nincs benne elég pénz, és a csigaölő szerek gyártóinak nagyobb a lobbiereje. Nagy-Britanniában amúgy is jóval kevesebb tejsavó keletkezik, mivel jóval kisebb volumenű ott a túró- és a sajtgyártás. A szakember Magyarországon is inkább a kézműves sajtkészítőknél tudná elképzelni, hogy a termékeik mellé adhatnának tájékoztatót a tejsavó felhasználási módszereit illetően.

Dr. Rákóczy György elmondta, hogy azt még mindig nem tudják, mi a módszer biológiai háttere, de a feltételezések szerint hasonló mechanizmusa lehet, mint a tejallergiának. A szakember szerint egyszerű lenne vizsgálni, de még nem mutatkozott rá érdeklődés. Dr. Rákóczy György hozzátette, hogy a tejsavót a gyártás során felforralják, így az egy kis tartósítószer hozzáadásával akár fél évig is eláll, de tartósítószer nélkül is hetekig felhasználható. A szakember szerint ezt a módszert terjeszteni kellene, nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió többi tagállamában is.

Dr. Pénzes Béla beszélt arról, hogy a meztelencsigák kártétele évről évre egyre nagyobb, Nyugat-Magyarországot a csapadékosabb években már teljesen letarolják ezek a gerinctelenek, különösen az invazív spanyol csupaszcsiga. A tejsavóval kapcsolatban a szakember elmondta, hogy annak csigacsalogató hatása kiváló, ráadásul az Európai Unióban engedélyezett a felhasználása növényvédelmi célokra. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának nyugalmazott tanára elmondta, hogy a tejsavó tömegesen gyűjti és öli meg a csigákat, amik belemásznak a csapdába, teleeszik magukat, és - mivel nem tudnak kijutni - ténylegesen belefulladnak. Dr. Pénzes Béla elmondta, hogy a módszer kipróbálása és a szabadalmi oltalom megszerzése után több vizsgálat nem történt. A szakember szerint nem történt még felmérés arra nézve, hogy mennyien használják ezt az eljárást, hozzájuk nem érkezett vissza semmiféle adat, vagy visszajelzés.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?