Búzakorpával a csigák ellen? Elárulta a szakértő a legtutibb módszert

Búzakorpával a csigák ellen? Elárulta a szakértő a legtutibb módszert

agrarszektor.hu
Számtalan tévhit, vélt vagy valós csodaszer és "biztos megoldás" kering arról az interneten, hogy hogyan lehet elbánni a kertünkben megjelenő meztelencsigákkal, hogyan lehet lehet elűzni vagy kiirtani őket, mit érdemes bevetni ellenük, és mit nem. A legújabb ilyen "biztos megoldás" a búzakorpával etetés, aminek a hatásossága azonban megkérdőjelezhető. De hogyan lehet ezek ellen a gerinctelenek ellen a legjobban védekezni? Melyek a tényleg jó megoldások ellenük, és melyeket kell minél előbb elfelejteni? A HelloVidék ennek járt utána.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Turóci Ágnes malakológus (a puhatestűekkel foglalkozó tudományág szakértője), a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa, aki elmondása szerint már hat éve foglalkozik meztelencsigákkal. A szakember beszélt arról is, hogy 2024 végén fog megjelenni a Magyarország meztelencsigái c. kiadvány, ami az elmúlt hat év kutatásának eredményeit fogja összegezni és tartalmazni fogja az összes jelenleg ismert hazai meztelencsigafaj mindenre kiterjedő jellemzését, kezdve a meghatározásuktól, az elterjedésük, a szaporodásuk és kártételük bemutatásán át a védekezési módszerek lehetőségeiig.

A malakológus elmondta, hogy a meztelencsigák aktivitása, populációik mérete nagyban függ a mikroklimatikus viszonyoktól, tehát nemcsak évenként változik, hogy mennyi eső esik egy évben, hanem helyenként is különböző lehet. Minél hűvösebb és csapadékosabb a tavasz és a nyár, vagy egy adott terület mikroklímája, annál valószínűbb, hogy az emberek nagyobb tömegben fogják észlelni ezeket az állatokat.

Ha pedig felmérjük, hogy valóban mennyi meztelencsigát észlelnek az emberek egy adott évben, ahogy mi meg is tettük 2005, 2010 és 2018-ban a spanyol meztelencsiga elterjedésével kapcsolatban, akkor szépen kirajzolódik, hogy valóban, amikor csapadékosabb volt az idő, akkor jóval több helyről és jóval nagyobb tömegben észlelték az emberek a spanyol meztelencsigát, mint a szárazabb években

- ismertette Turóci Ágnes.

Az említett időszakokban a például 2010-es esztendő sokkal csapadékosabb volt, mint 2005 és 2018, így abban az évben tömegesebb észlelést jeleztek az emberek, mint 2005-ben, vagy akár 2018-ban. Szóval évről évre lineárisan növekvő észlelést nem igazán lehet megállapítani - közölte a szakember, hozzátéve, hogy az idei tavasz csapadékosabb volt, ezért nagyon sok helyről kaptak bejelentést. Az ember pedig olyan, hogy ha valami rossz dolog történik, hajlamosabb a rosszakra emlékezni az elmúlt időszakokból is, amikor ugyanilyen katasztrofális volt a helyzet, azt pedig, hogy tavaly például nem volt ekkora a probléma (legalábbis a mostanihoz képest), az nem annyira emlékezetes - jegyezte meg a malakológus.

A Magyarországon megtalálható csigafajoknak csak a kisebbik hányada tekinthető kártevőnek

Turóci Ágnes elmondta, hogy Magyarországon 33 meztelencsigafaj él, ám egészen a közelmúltig ez a szám nem volt ennyire pontos. A kutatók az intenzív kutatásnak köszönhetően az elmúlt 6 év során összesen 9 faunára új, vagy régebbi, bizonytalan adatában megerősített fajt fedeztek fel. Faunára újnak akkor neveznek egy fajt, amikor a tudomány számára már létező állatfajról van szó - tehát nem most fedezték fel és írták le új fajként először -, de Magyarországon még senki nem jelezte a jelenlétét, tehát nem lehetett tudni róla, hogy már az országban tartózkodik.

Ebből a 33 meztelencsigafajból csak körülbelül a 5-10 potenciális vagy aktuális kártevő, vagyis nagyjából a kétharmaduk teljesen ártalmatlan, emberi környezetet kerülő, természetes élőhelyeken élő faj. Velük nem is igazán találkozik az átlagember. A meztelencsigák rejtőzködő életmódúak, és éjjel aktívak, akkor járnak táplálkozni, nappal kövek, farönkök, avar, vagy egyéb tereptárgyak alá húzódnak. A kertekben előforduló fajokat ilyenkor vízóraaknákban, deszkák alatt, komposztba rejtőzve, árnyékos, nedves helyeken találjuk meg

- ismertette Turóci Ágnes.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szakember azt is közölte, hogy ezeknek az állatoknak a tápláléka alapvetően élő és elhalt növényi részekből, hullott gyümölcsökből áll, tehát alapvetően hasznos munkát végeznek, segítenek a lebontásban, és a tápanyagok talajba való visszajuttatásában. De a mindenevő fajok, mint a már említett rossz hírű spanyol meztelencsiga elfogyaszt dögöket is, alkalomadtán elhullott fajtársaiból is szívesen falatozik. Többségük egyéves életciklusú, de a nagyobb méretű fajok 2 évig is élhetnek - jelezte a malakológus. Ivarérésük fajonként változó, de alapvetően nyáron, kora ősszel párzanak, késő ősszel kis csomókban tojásokat raknak és elpusztulnak. A fiatalok kikelnek és áttelelnek, tavasszal táplálkoznak, megnőnek, nyáron ők is párzanak és kezdődik elölről a ciklus. Pár fajnál változhat az időzítés, és tavasszal ivarérettek, ősszel csak fiatalok vannak és nem kifejlett egyedek, illetve ha többször is raknak tojásokat, ami kedvező körülmények között megtörténhet, akkor a generációk átfedhetnek.

Turóci Ágnes azt is elmondta, hogy a fajok pontos azonosítása nagyon nehéz, sok a nagyon hasonló morfológiával rendelkező faj, és vannak olyan kriptikus fajok, amelyeknek a kiléte csak molekuláris szekvenciaanalízissel deríthető fel, mert annyira semmi különbség nincs a fajok között. Meghatározásuk egyébként a legtöbb faj esetében boncolással lehetséges az ivarszerveik (főként a hímivarszerv) anatómiai jellegzetességeit tanulmányozva.

Miért jelentenek ekkora fenyegetést a kertekre?

De hogyan is lettek ennyire utált és rettegett kártevők a meztelen csigák? A szakember rámutatott, hogy a spanyol meztelencsiga nagyméretű, vastag bőrű, és sűrű nyálkás meztelencsigafaj, a kiszáradástól jobban védett, mint a kisebb méretű, vizes nyálkájú fajok. Van azonban több olyan faj is amely ebben hasonlít rá, mégsem lesz ennyire tömegesen elszaporodó kártevő. A spanyol meztelencsiga nem válogat a táplálékban, szinte mindent elfogyaszt, ami a kertben található, még a mirigyes, szőrös levelű növényfajokat is, mint amilyen a muskátli.

Ami azonban igazán sikeressé teszi, az rendkívül gyors szaporodási ráta: egy egyed több alkalommal összesen akár 400 tojást is lerakhat teljes életciklusa során. Az ezekből kikelő kicsik, még ha sokan el is pusztulnak, elképzelhető, hogy ők maguk is 400 tojással számolva milyen gyorsan képesek lehetnek berobbantani a populációt

- emelte ki Turóci Ágnes.

Melyek a legbiztosabb módszerek a meztelencsigák ellen? Mi a helyzet az új "csodaszerrel", a búzakorpával?

A malakológus elismerte, hogy a védekezésnek sok fajtája ismert, azonban érdemes megjegyezni, hogy akármelyiket is válassza is az ember, annak örökös harc lesz a vége. Turóci Ágnes szerint a legjobb, ha az ember összeszedi őket és valamilyen fizikai módszerrel elpusztítja: az állatnak a legkevesebb szenvedést az okozza, ha 100 Celsius-fokos vízbe dobják őket, ekkor ugyanis szinte azonnal elpusztulnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

A vegyszeres megoldások között a higroszkópos (vízelvonó, szárító hatású anyagok kiszórása segíthet: ez lehet például sózás, hamu, mészpor kihelyezése. A szakember a sózást viszont nem ajánlja, ugyanis az a környezetre káros módszer, tönkreteszi a talajt. A hamu és egyéb vízelvonó hatású anyagok szükségtelen szenvedést okoznak az állatoknak, mert nagyon elnyújtják a haldoklást.

A kávézacc és a búzakorpa is ezen az elven alapul, ha valamilyen szárító, por állagú anyagnak tesszük ki az állatot, az elvonja testükből a vizet. Én azonban óvatos lennék az olyan anyagokkal, amik táplálékot nyújthatnak nekik. A búzakorpa kihelyezve hamar benedvesedik, ezután már nem vonja el a vizet az állattól, és remek táplálékul szolgál számára, tehát ha valaki szeretne meztelencsigákat etetni, ez egy kiváló módszer. Hasonlóan egyébként az összetört zabpelyhet is nagyon szeretik

- mutatott rá Turóci Ágnes.

EZ IS ÉRDEKELHET

A metaldehid tartalmú csigaölő granulátum rendkívül nagy hatékonysággal pusztítja a meztelencsigákat, viszont drága, gyakran összeszedik a madarak, valamint akinek kisgyermeke vagy kutyája van, az nem meri kitenni a kertbe. Megemlítendő, hogy a módszer nem szelektív, a granulátum egyéb akár védett csigafajok elpusztítását is eredményezheti. 2021 óta csak növényvédelmi szakvizsgával rendelkező szakember vásárolhat ilyet gazdaboltokban. További csapdázási lehetőség a tejsavó, amely nagyon nagy hatékonysággal csalogatja a meztelencsigákat, hasonlóan a sörhöz, ezeket tálba öntve, leásva talajszintig kell kihelyezni. Hátránya, hogy a szomszéd kertből is odacsalogatja a csigákat, valamint folyamatos ürítést és a sör/tejsavó pótlását igényli. (A tejsavós módszerről egyébként korábban az Agrárszektor is beszámolt.)

EZ IS ÉRDEKELHET

A malakológus szerint a nyár során ugyancsak bevehető megoldás a dinnyecsapda: ha az ember egy kivájt görögdinnye héját kirakja, akkor abba belemásznak táplálkozni, így egy fél görögdinnyényi meztelencsigától meg lehet szabadulni egyszerre. De hasonlóan csalogatja őket a lábasba kihelyezett főtt kukorica csutka.

Milyen módszerek lehetnek még hatékonyak?

Turóci Ágnes beszélt arról is, hogy a fonálférgek közismertek mára, azonban a különböző méretű meztelencsigafajokra nézve eltérő hatékonyságúak: a kisméretű fajokat jobban pusztítják, mint a spanyol meztelencsigát. Van azonban olyan kutatás, amely azt igazolja, hogy a fonálférgek kijuttatásának módja nagyban növelheti a spanyol meztelencsiga esetében is a hatékonyságot: a védeni kívánt növénynél, annak kültetése előtt - a lepermetező spray helyett - fonalférgeket tartalmazó vizes oldatba kell mártani a növény gyökereit.

A szakember szerint a vas-foszfát a talajban természetesen is előforduló anyag, így megfelelően környezetbarát és a elég hatékony módszernek tűnik, a kihelyezés után egy héttel jelentősen csökkenhet a fertőzöttség. A kisebb palántákat érdemes lehet szúnyoghálóval, vagy egyéb hasonlóval védőhálóval letakarni, amíg megerősödnek. A tapasztalat ugyanis az, hogy a fiatal hajtásokat jobban szeretik a kifejlett növényeknél.

Érdemes próbálkozni olyan növényekkel, amelyeket a meztelencsigák jobban szeretnek másoknál, így egy védelmi sáv kiültetésével megelőzhetjük, hogy a számunkra fontos növényeket fogyasszák. De ennek ellenkezője is működik: növények, amelyek riasztó hatásúak lehetnek, így a körbe ültetett területet elkerülik. Ilyen lehet a kömény

- tette hozzá Turóci Ágnes.

A szakember rámutatott, hogy a felmérések azt mutatják, hogy a meztelencsigák ellen az egyedüli hosszú távú megoldást az indiai futókacsa tartása jelenti, hiszen ugyanúgy folyamatosan táplálkozik nap, mint nap, mint ahogy újabb és újabb meztelencsigák jelennek meg. A kerttulajdonosok tapasztalatai szerint nyugodtan ki lehet engedni a kacsát a kertbe, ha bele-bele csíp is a növényekbe, nem számottevő a kár a meztelencsiga pusztításhoz képest, az indiai futókacsa igazán a meztelencsigákat szereti. Érthető azonban, hogy a futókacsa tartása nem mindenkinek megengedhető, hiszen hosszútávú gondoskodást, befektetést, infrastruktúrát igényel.

Mit lehet még tenni a kertek érdekében?

A szakember szerint nagyon fontos, hogy a kert legyen biológiailag diverz: vagyis hagyni kell megnőni a füveket, és nem csupán "hasznos" és "gyom" kategóriákban kell gondolkozni. Emellett szükséges az is, hogy legyenek kihelyezve az élőlények számára fészkelőanyagnak vagy búvóhelynek használható tereptárgyak, farakások.

Turóci Ágnes szerint segíteni kell az állatok megtelepedését, mert a sün, a lábatlan gyík, egyes madarak és futóbogarak is hatékonyan pusztítják a meztelencsigákat, de a két centisre nyírt fű nem sok élőlénynek kedvez a túléléshez. Nem csoda hát, ha azok a fajok jelennek meg, amelyek a leginkább tűrik a zavarást, amelyek hatékonyan alkalmazkodtak a leromlott élőhelyekhez. Mint például a spanyol meztelencsiga, amely így természetes ragadozó nélkül kezdheti meg elszaporodását a kertekben.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?