Falánk kártevők jelentek meg a kertekben: mindent elpusztítanak, amit csak érnek

Falánk kártevők jelentek meg a kertekben: mindent elpusztítanak, amit csak érnek

agrarszektor.hu
Az elmúlt évtizedekben a fokozódó klímaváltozás, a növekvő globális kereskedelem és a nyitott határok miatt újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők jelentek meg Magyarországon, amelyek megismerése és a velük szembeni környezetbarát védekezés kidolgozása ma is az egyik legfontosabb feladata a szakembereknek és a kertészeknek is. Nem csoda tehát, hogy márciusban sem ülhetnek nyugodtan a kertbarátok, hiszen már kora tavasszal több kártevő is pusztít a veteményesekben. De melyek is ezek, és hogyan védekezhetünk ellenük? Most kiderül!

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Súlyos károkat tudnak okozni a kártevők, nem csak a nagy gazdaságokban, de a helyi termelők földjein sőt, a saját kiskertünkben is. A legtöbben azért nevelnek saját termést, hogy ezzel bevételre tegyenek szert, vagy éppen saját maguknak spóroljanak ezzel is. Nem csoda, hogy egyre inkább fókuszba kerül a növényvédelem, azon belül is a környezetkímélő, környezetbarát módszerek - olvasható a HelloVidék oldalán. Bár a világ sokat változott, a klímaváltozás hatására egyre több alig ismert kártevő bukkan fel a kertekben, melyek ellen újabb és újabb megoldásokat kell találni a szakembereknek. A téma fontos, így számos kutatás született velek kapcsolatban, melynek eredményeit folyamatosan publikálják a szakemberek.

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) nemrégiben egy idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki. Ebben a kiadványban többek között az újonnan kimutatott növényi vírusokról, növényeket károsító baktériumokról, gombákról, házas és meztelencsigákról, különféle rovarokról és atkákról is olvashatunk. A számos színes képpel illusztrált kötetben ezért az idegenhonos és inváziós károsító fajok mellett bemutatják a környezetbarát védekezés lehetőségeit, például az egyes idegenhonos gyomfajok anyagcseretermékeinek potenciális növényvédelmi alkalmazását. De szó esik még egy, a kétéltűinket fenyegető idegenhonos gombabetegségről is.

Nincs nyugta a kertészeknek, már márciusban támadnak az első kártevők

A HelloVidék kötet kapcsán megnézte, mely kártevők élednek fel már márciusban, illetve, hogy mit lehet ellenük tenni. Hihetetlen, de már ilyenkor megjelennek az első levéltetvek, a káposztaféreg is munkához lát, sőt, gyakran felbukkannak a meztelencsigák is.

Csigák mindenhol

Magyarországon körülbelül 30 meztelencsiga faj él. Ez a szám folyamatosan változik, az elmúlt három évben két faunára új faj került leírásra Magyarországon, és több idegenhonos faj publikálása folyamatban van. Jelenlegi tudásunk alapján a meztelencsiga fajok közül körülbelül 5-10 inváziós és/vagy tényleges vagy lehetséges kártevő.

A legfontosabb meztelencsiga kártevők a spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris), a hálózatos meztelencsiga (Deroceras reticulatum), a sárgaszalagos meztelencsiga (Arion fasciatus), a budapesti meztelencsiga (Tandonia budapestensis), a pincelakó meztelencsiga (Limacus flavus) és potenciálisan két, Magyarországon újonnan felfedezett faj: a feketefejű meztelencsiga (Krynickillus melanocephalus), valamint a malaccsiga (Tandonia kusceri). Legtöbbször friss, zöld leveles és húsos termésű haszonnövényeket (saláta, uborka, káposzta, eper) pusztítanak, de van köztük földalatti növényi részeket, gyökérzöldségeket, burgonyát fogyasztó faj (budapesti meztelencsiga), vagy készletkártevő is (pincelakó meztelencsiga).

Alattomos levéltetvek

Rengeteg virág érkezett a boltokba, áruházakba a nemrég ünnepelt nőnapra vagy a közelgő anyák napjára. Nem is gondolnánk, milyen veszélyforrások lehetnek ezek a növények! A hagymás dísznövényeket szinte kizárólag vegetatív úton szaporítják így a vírusos betegségek előfordulása igen gyakori, ami jelentős növény-egészségügyi problémát okoz. A vírus fertőzött növények semmilyen kezeléssel nem gyógyíthatók, ráadásul a tünetek a fertőzést követő évben jelennek csak meg a növény levelein és virágain. A növényeket nyugalmi állapotban szállítják, ezért a vírusokra jellemző mozaik, levél- és virágtüneteket csak néhány hónap elteltével lehet megfigyelni, amikor a vírus átvitelért felelős állatok - főként levéltetvek - már szétterjeszthetik a környező haszonnövényeken vagy gyomokon a kórokozókat. Sokan nem tudják, de a legtöbb növényi vírust levéltetvek terjesztik! A legismertebb tavaszi hagymások a hóvirág, a nárcisz, a jácint és a tulipán - ezért ők kifejezetten veszélyben vannak ilyen szempontból.

Apró káposztafaló

A káposztalepke hernyója, mielőtt még kifejlett lepkévé válna, addig hatalmas pusztításokra képes. A hernyó a kora tavasszal elvetett leveles zöldeket, leginkább káposztaféléket rágcsálja meg. Ráadásul nem is mindig egyszerű észrevenni, ugyanis a zöldségek alsó részeiben húzódik meg, kicsiny petéi enyhén görbült ék alakúak. A hernyó hossza maximum 50 milliméter. Fejét szilárd tok borítja. A frissen kikelt (vagy éppen vedlett) hernyó bőre igen puha. Néhány óra alatt a némileg megszilárdul, de mindvégig hajlékony és érzékeny marad. A leveleket két erős rágójukkal falják. Három pár erős torlábukkal haladnak. Testük hátulsó részén további öt pár bőrnyúlvány található; ezek az úgynevezett potrohlábak. Bábja sárgászöld vagy sárga, fekete pöttyökkel. A zömök, hengeres, viszonylag merev báb felületét élek, lécszerű kiemelkedések és dudorok teszik egyenetlenné. Alapszíne attól függ, hogy zömmel milyen színű környezetben élt hernyó korában.

Hogyan védekezhetünk ellenük?

Ahogy az idő tavasszal elkezd felmelegedni, a rovarkártevők is megjelennek a kertekben és a földeken. Legnagyobb számban a levéltetvek különböző fajai támadják meg növényeket, amelyeknek egy év alatt akár 10-12 nemzedéke is kialakulhat, ezért szinte egész évben oda kell rájuk figyelni. A levéltetvek szívó kártevők, elsősorban a növények fiatalabb részeit szívogatják, ezért a hajtások végein figyelhetőek meg először. Szívogatásuk nyomán a levelek torzulnak, nem tudnak növekedni a hajtások, ami így terméskiesést okoz. Emellett a levéltetvek óriási veszélyt jelentenek a növényeinkre azzal is, hogy számos vírust terjesztenek, amelyek ellen nem mind lehet hatékonyan védekezni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ha a levéltetvek megjelennek valamelyik növényen, nem kell rögtön bevásárolni permetszerekből. Vannak olyan természetes módszerek, amelyek bevethetőek a kártevők ellen, ráadásul a háztartásban található szerekkel is hatékonyan fel lehet lépni a rovarok ellen: ilyen például az ecet, szódabikarbóna és más, minden konyhában és fürdőszobában megtalálható anyagok alkalmazása, bár ezeket jellemzően csak a kisebb, könnyebben elérhető növényeknél lehet használni, egy nagyobb bokrot vagy fát már nem lehet kezelni ezekkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

A csigák esetében már durvább megoldásokra is szükség lesz. Ilyen például a csigakerítés, a tejsavó, a sörcsapda, de akár a jól időzített öntözés, vagy a megválogatott növények is segíthetnek elűzni őket a kertünkből.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?